Na, miután lenyugodtak a kedélyek, és blogom látogatottsága ismét nulla lett, úgy érzem bármit írhatok, senkit se fog érdekelni. S ez jó. :D
Tegnap elmentünk próba után (mert én ilyen állatfaj vagyok, hogy még vasárnap is dolgozom. Fúj.) szóval próba után narancslevet inni, mert este már csak késdobáló van, meg palacsintázó nyitva. Késdobálóba nem járunk, így megittunk egy narancslevet a palacsintázóban hárman: Bandi, Noncsika meg én. Noncsikáról azt kell tudni, hogy kicsit hiperaktív, a kelleténél többet pörög, beszél, cigizik és iszik néha, szóval egy jelenség. Rólam meg annyit kell tudni, hogy kocsim nem lévén tömegközlekedek, és az nem akkor megy, amikor nekem jó, ergo időm volt, mint a tenger. Noncsika nagy svunggal bevágtatott a helyre, ki kérte a három narancslevet és fölvetette, hogy mi lenne, ha kint ülnénk le. Mivel mi, mármint Bandi meg én, elég visszafogott és csöndes természetűek vagyunk (látom az egyet értő tekinteteket.. ha ezt Sutsz hallaná.. :D) szóval csöndes és visszafogott, nekünk minden jó alapon kiültünk Noncsival a teraszra. Első probléma akkor jelentkezett, mikor Noncsi rá akart gyújtani. "Tőletek ne is kérjek öngyújtót, mi?" (a hangnemben azért benne volt, hogy ti szerencsétlenek. :D) Hát, mivel se Bandi, se én nem dohányzunk, hiába is kért volna öngyújtót vagy bármit, ami tüzet csihol. Noncsika így gondolt egyet és bezúzott a belső térbe, kinézett magának két eléggé szakadt srácot és gondolta bedobja bájait egy öngyújtúért. Persze a srácok elhajtották a "nénit", mert hogy egy laza tizessel voltak fiatalabbak, mint mi (hiába, öregszünk :D) , hogy ők nem cigiznek, azt se tudják mi az és különben is most nem gyújtottak rá, mert nem szabad. :D Noncsika ezek után föladta a napi nikotin adag pótlását és beszéddel kárpótolta magát. Mivel a csaj boltban dolgozik egy puccos helyen, heti 80 órában sacc per kb. így voltak sztoriai. Elbeszélgettünk. Persze én az elején megkérdeztem Bandit, hogy a maga majdnem 100 kilójával együtt fázik-e, utalván arra, hogy én egy hangyabokányit, de ő nem fázott. Kemény gyerek, menő csávó nem fázik, és mivel büszke is, így ha fázna se fázik. :D Noncsika meg csak beszélt és merengett hajdan volt időkről, hajdan volt időkben jó Toldi Miklósról... stb..
Fél óráig bírtuk a beszélgetést,
majd mind hárman odafagytunk a teraszhoz.
De ma reggel kiderült....
Hogy van egy doboz gyufa a táskámban... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése