Filmes idézetek

Azt gondolom a filmek lehetnek legalább annyira meghatározóak, mint az olvasmányélmények. Nyilván nem tucat blockbustereket, gagyi romantikus fosokat vagy semmit mondó Woody Allen szarokat kell nézni, de mindenhol akad egy kis mondanivaló. Ezekből alant egy pár. My favs. 

"Csak egyszer szabad az életben tökéletesen őszintének lenni: ha a mentős azt kérdezi, hogy mit vettél be." (Két pasi meg egy kicsi) 

"Aki nyerni akar a lottón, keresse meg a szelvényre valót!" Éjjeli féreg (Sokak kedvenc pszichopatája... :) ) 

"Tudod, barátom kétféle ember él ezen a világon, az egyik fegyvereket tölt, a másik sírokat ás. Te ásol!" (A jó, a rossz és a csúf) 

"Én csak két emberben bízom... én vagyok az egyik.. nem te vagy a másik!" (Fegyencjárat)

"Az élvezet az alapok elsajátításával kezdődik." (Nagydumás kiscsajok) 

"És mi van, ha nem kerülöm az embereket, hanem nem szeretem őket?" (Éjjeli féreg)

"Minden, ami a de előtt van csak lósz*r." (Trónok harca)

"Szeretem a munkám, szeretem a munkám, szeretem a munkám." (Az ördög Pradat visel)

"– Csak nem szerelmes…? 
– A szerelem gyerekeknek való. Tartozom neki." (Bosszúállók)

"Carol, a pincérnő, Simon, a b*zi." (Lesz ez még így se!)

"Van olyan banda, ahol könnycsepp-tetoválás jelzi a gyilkosságot. Én megértem. Mindannyiunknak vannak emléktárgyai." (Dexter)

"Sose nyomjá' full kretént!" (Trópusi vihar)

"– Most felakasztanak bennünket? 
– Ránk férne már a nyugalom." (A fal)

"– Abban a korban van, amikor minden lány csak egy dologra tud gondolni. 
– A fiúkra? 
– A gyilkosságra." (Addams Family 2.) (Jaj, hogy ilyen korszakom nekem is volt... :D és, hasonlóan Wednesdayhez, nem a fiúkra gondoltam én sem... :D ) 

"Tehát, hat ember bujkál egy városban négy millió olyan ember között, akik naphosszat skandálják, hogy halál Amerikára. Maguk össze akarnak kamuzni egy filmet itt Hollywoodban, ahol mindenki abból él, hogy kamuzik. Azután a mi kis 007-esünk besurran egy olyan országba, ahol CIA-s vérrel locsolják a zabpelyhet. És végül a hét törpe kisétál az ezer őrszem városából."(Argo-akció)

"Az unokaöcsém, Zokni, fele ilyen sötét és egy zacskó chipsért dolgozik." (Szellemirtók)

"A hal NEM lakoma, csak koma!" (Némo nyomában)

Van egy-két megszívlelendő... :D 

Filmajánló

Baby Driver

Nézzed, mert jó!

Füleseket elő!

Összehányt poszt

Nem rókázott, hanem szedett-vetett! :D

Nosztalgia hullám. Yeeah!

Green Day - Boulevard of broken dreams: used to be one  my fav during freshman year of the university. (Thanks G)



Másik kedvencem volt, és ez is még mindig az:
Audio Adrenaline - Hands and feet (Thanks Pora)

"Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos, nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
azt, hogy minden bűnöm megbocsátható."
Életem egyik himnusza :)

És persze... Quimbyék... :D (Thanks Succ)

Na meg Kispálék... (Ezer hála Totónak és Zolikának, akik nélkül azt se tudtam vón ki az a Lovasi András :) (Thanks Totó &Zolika) 

És hát a feledhetetlen Silje Nergaard és a szobahimnusz (Thanks Vé & Dorka) 

És a mindig utánozhatatlan Bëlga. :D (Thanks Zsófi) 

"Haladjunk, haladjunk!" :D 

És az örökzöld Värttinä (Thanks FUTSZ)

Dióhéjban. :) 

Környezetbarát háztartás 1.

Elhatároztam, hogy környezetbarátabb leszek. Egyrészt, mert szerintem ez fontos, hogy minél jobban csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat, másrészt meg egyre több mindenre vagyok én is allergiás, és ezt kivédendő, szeretnék minél kevesebb káros vegyszerrel találkozni. A környezetnek is jó, nekem is jó.
Én a fürdőszobával kezdtem.

MOSÁS

A mosás nem volt könnyű megoldani. Egyrészt, mert nagyon sokáig kerestem olyan környezetbarát mosószert, mai minden elvárásomnak megfelel vagyis:
- rendesen mos: nem maradnak foltosak a ruhák utána, mintha csak vízben lötyböltem volna.
- van valami illata: vagy ha nincs, akkor legalább nem büdösek a ruhák tőle
- környezetkímélő: vagyis nem tartalmaz foszfátot és más talaj erózióhoz és algásodáshoz vezető anyagot
- egyszerű a használata: nem nekem kell megfőzni, leállítani-újrabekapcsolgatni a mosógépet ahhoz, hogy hatékony legyen, nem kell előáztatnom, sikálgatnom napokig a ruhákat, hogy tényleg tiszták legyenek stb.
- ne vegye ki a színét a ruhának, mert nem csak fehéríteni akarok, hanem mosni is.
- vadgesztenyét hámozni kell: öhm. Már a gesztenye állatokkal is meggyűlik a bajom, pláne hámozni nem szeretnék.
- ne legyen horror ára.

Amiket kipróbáltam:
- mosódió: nekem semmit nem ért. Sőt, ha kiszabadult a mosózsákból még a ruhákat is összekoszolta.
- ecet: olyan ecetszagú lett tőle az összes ruha, hogy újra kellett mosnom
- mosószóda: kell belőle egy  kiló egy mosáshoz, hogy látványos eredménye legyen. Amúgy a színt fakította, a folt viszont nem jött ki. Fehérítéshez jó.
- Ecoegg: mintha nem is lenne, semmit nem ért.
- illóolajos víz öblítőnek: allergiások vagyunk az illóolajra, mint kiderült.

És ami bevált:
Sima mosószappan és marhaepe szappan. Lereszelek egy 40-50 grammosat mindkettőből, összekeverem, bele egy befőttesüvegbe. amikor foltos ruhákat mosok (3 gyerekem van, nálunk csak foltos ruhák vannak. :D ) teszek a dobba egy kanállal. A foltok kilencven százalékát kiszedi vagy halványítja. Mosószernek Zöld Lomb mosószert használok, öblítőnek: egyrész ecet-kétrész víz- néhány csepp mosóparfüm. (ez utóbbi teljesen elveszi az ecetszagot.)

Miután sikerült megreformálnom a mosást, vettünk egy mosó-szárítógépet, mivel rettenetes párás a lakásunk, és télen, ha bent szárítjuk a ruhákat elviselhetetlen a levegő, a penészedésről nem is beszélve. Azt meg meg sem említem, hogy nagycsaládként én mindennap mosok, telente eddig hiába éltünk párában, meg szenvedtünk a rengeteg száradó ruhától, egyszerűen nem volt tiszta ruhánk, mert mindig mindegyik nyirkos, és egy idő után dohos lett. Elengedhetetlen a szárító nálunk. Sajnos. De nyilván környezet barátabb enne, ha nem lenne.  Csak nem családbarátabb, a mi esetünkben.

KOZMETIKUMOK

1) hajmosás
Először ódzkodtam tőle, de aztán egész jól bevált: ecetes öblítés. A hajamat egy ideje már hajmosószappannal mosom. Kifejezetten erre a célra gyártott szappannal (mert többre ráírják, hogy nyugodtan mossál vele hajat, persze, csak berasztásodik tőle, más nem lesz) Én Mannát használok, mert ez natúr, és a kevés folpackot leszámítva környezetbarát a csomagolás is. Ráadásul magyar, ami nekem fontos szempont. Ja, és elérhető üzletben is, nem feltétlenül kell rendelni a netről.
A hajmosás után ecettel öblítem ki a hajamat, ez picit csíp (1 rész ecet - egyrész víz elegyet használok), ezért hamar ki kell mosni, de puha és selymes lesz tőle a hajam. Persze, nem olyan, mintha szilikont kennék rá, ahogy azt a hajbalzsamok szokták, de attól még teljesen jó. Híresség nem vagyok, nem kell, hogy 0-24-ben csillogjon a hajam úgy, mintha most vonulnék a vörös szőnyegen az Oscar-gálára.

2) szappanok
A mosakodáshoz, kézmosáshoz natúr szappanokat használunk, mivel a család nagy része ekcémás, más szóba sem jöhet.

3) Natúr kozmetikumok
Igyekszem natúr dekorkozmetikumokat használni, lehetőleg olyat, ami nem a világvégéről jön, és a csomagolása is környezetbarát. Sajnos, ezek ára horror szokott lenni, de elég belőle egy-másfél év alatt egy (legalábbis nekem). De főzök magamnak kézkrémet, amit üvegben vagy régi tégelyekben tartok. Kb 10 perces munka, nincs benne semmi plusz mesterséges anyag, ipari hulladék, fáradt olaj, és mégis sokáig jó.
Dezodornak vagy natúr krémdeót vagy szintén magyar pumpás natúr deót használok. Ez utóbbi műanyag csomagolású, viszont sokkal egyszerűbb a használata, és sokáig elég.

Eddig ennyi. :)

Szigor - villám poszt

láttam egy videót, amiben a készítő hüledezik, hogy ejjj, milyen szigorú iskolák léteznek a nagyvilágban: nincs cigi, drog, pia és pornó, házasság előtti kapcsolat, stb. Mindez középiskolában. Hát, ez a szigor! Borzalom. Még orgiát sem rendezhetnek az iskolaterületén a tizenhatévesek. Nem is értem. Mindegy. Lényegtelen. Leírnám, hogy én milyen iskolába jártam és hol képződtem a szolgálatra és tanultam meg sok minden alapját.

Középiskola
tilos volt:
- dohányzás
- piálás (ha az iskola időn kívül, valahol a városban kaptak el, ugyanúgy baj volt, mintha a suliban ittál volna)
- drog
- pornográfia
- házasságon kívüli testi kapcsolat (nyilván :D)
- spagettipántos felső
- közerkölcsöt sértő viselkedés (a tanárok razziáztak a folyosón, a legjobb az igazgató volt, aki szemrebbenés nélkül csípte fülön a tilosban járókat)
- darkosként tiszta feketében járni
- szemetet hallgatni
- tilos volt a szecskázatáts avagy a gólyák megalázása
- körömlakk
- a belépéshez pedig belépőkártya kellett
És ez egy átlagos állami középiskola. A normálisabbbakban hasonló szabályok vannak a mai napig.

Szolgálati hely
Tilos volt (a fentieken kívül)
- a három ujjnál keskenyebb pántú felső a lányoknak (spagetti pántos, atléta, ujjatlan, görögvállas, csőtop, stb. mind tilos volt)
- feszülős ruházat (még sportoláshoz sem volt szabad)
- szakáll vagy borosta a fiúknak
- a bikini a strandon (szolgálati helyen és azon kívül)
- hagyományos úszónadrág (nem a boxer, hanem a másik) fiúknak
- fiúk soha, semmikor nem vehették le a pólójukat
- fehérneműt nem volt szabad nyilvánosan kiterigetni (ott laktunk heteket, tehát egy idő után mosni kellett)
- A szoknyának ülő helyzetben a térdig kellett érnie, rövidnadrágnak combközépig
- has nem látszódhatott ki
- smink, körömlakk tilos volt
- tilos volt táncolni
- tilos volt nem megengedett zenét hallgatni (alapvetően csak keresztény zenék jöhettek szóba)
- tilos volt nem megengedett filmet nézni
- tilos volt a mozi, színház
- a drog, pia, dohányzás (területen kívül és belül)
- tilos volt a fülhallgató használata nyilvános helyen (magyarul nem hallgathattál zenét csak úgy, hanem csak a szállásodon)
- A fiúk nem mehettek a lányok részlegébe és viszont. Egy kivétel volt, ha szekrényt kellett cipelni, mert azt nem lányok csinálták. Ilyenkor előreküldtek egy lányt, aki körbe nézett bent, és ha nem volt senki a hálórészlegben, akkor bevihették a cuccot. Egyébként meg kellett várni, míg mindenki kijön)
- Egy fiú és egy lány nem mehetett el kíséret nélkül sehova. Még a boltba se kenyeret venni. (Konkrétan az öcsémmel nem mehettünk bevásárolni, vadászni kellett még egy embert. Vicces volt. :D)
- egy fiú és egy lány nem lehetett közelebb, mint 10 centi, tehát még a válluk sem érhetett össze véletlenül sem, csak akkor, ha jegyesek voltak.
- Egy fiú és egy lány nem foghatta egymás kezét, csak akkor, ha jegyesek voltak
- természetesen minden okkult dolog: horoszkóp, szerencsekő, okkult zene stb. tilos volt
- és persze nem volt szabad késni soha sehonnan. :) (a reggeli áhitatról különösen nem)

És milyen volt így élni? Jó. Engem sosem zavart, hogy nem látok magam körül tangában enyelgő tizenhatéveseket, vagy fűtől betépett barmok sem rángatnak ki az ágyamból hajnali kettőkor, hogy "buli van". Nem aláztak meg, nem bántottak, nem volt gond, hogy tornacipőben járok, hogy nincs miniszoknyám, és nem szeretem a feszülős pólókat. Nem kötöttek belém részegek és nem kellett a hányásukat sem kerülgetnem soha. Nem kellett félnem, hogy mi van, ha nem vagyok elég sovány, elég szép, elég csinos, elég menő, mert nem számított. (Attól inkább lehetett tartani, hogy mit szól a főnök, ha nem viszek Bibliát az áhitatra. :D) Szabad voltam, és nagyon élveztem ezt a helyzetet. A szabályok nem mindig rosszak. Igen, vannak hülye szabályok, feleslegesek, tévesek, de nem mind az. Az anarchia még semmi jóra nem vezetett. :)



.

Cicoma

Az őseim közt zselléreket, birkapásztorokat, gyári munkásokat és egyéb nem túl úri elemeket lehet találni. Magyarul a felmenőim javarészt parasztok, s ez a családom világlátásán is látszik. Nálunk nem volt hagyománya a "cicomáskodásnak", ha nem egyszerűen copfba van fogva a hajad, vagy esetleg nem simán rövid, akkor bolond vagy, mert divatolsz, ha kifested a körmödet k***** vagy, és hasonlók, és ha valaki munkaruhája nem valami szakadt, koszos, disznóetetésre alkalmas gönc, akkor az nem is csinál semmit. Jól illusztrálja az, hogy amikor elmondtam a nagyszüleimnek, hogy hol kaptam állást az egyetem után, nagyapám első kérdése: "És ott mit dolgozol? Takarítasz?" Számukra felfoghatatlan dolog az, hogy a szellemi munka is lehet munka. Hogy gondolkodni ugyanúgy energiát emészt fel, mint bekapálni egy holdat. Én nem bántom őket ezért, ebben nőttek fel. Számukra, ha könyvet olvasol, akkor nem csinálsz semmit, tehát ráérsz, tehát lopod a napot, tehát lusta vagy, és a lusták a pokolra jutnak. Kb. így tudnám vázolni a hozzáállást. El lehet képzelni, hogy ilyen környezetben nagyon nehéz azt mondani, hogy festem magamat, és hasonlók. Anyukám a nagynénjétől tanult meg néhány fogást, akit az egyik munkatársa okított ki a sminkelés "fortélyaiból", valamikor a hetvenes évek végén. A semminél több, de azért profinak még így X évnyi távlatból sem hívnám anyukámat. Aztán jöttem én. A fentiekből kitalálható, hogy én sem sajátítottam el ezt a tudományt, de nem is érdekelt egészen addig még színpadra nem léptem, oda ugyanis kötelező a smink. (különben nem látszik az arcod, hülyén hangzik, de így van) Eleinte próbáltam elsunnyogni a dolgot, ez jól is ment egy pár évig, amíg a művészetvezető rá nem jött, hogy ki a leggyengébb láncszem ez ügyben. Így néha egy-egy szereplés előtt elkapott és ellenőrizte a sminkemet. Hát, öhm... hagyjuk. Én gyűlölöm az erős sminket, mert úgy érezem magamat benne, mint egy bohóc. Ennek eredménye az lett, hogy bizony ő sminkelt ki, ami rossz volt. Nagyon rossz. Még annál is rosszabb. Konkrétan volt olyan kolléga, aki mikor meglátta, hogy mit csinálnak velem azzal a lendülettel fordult sarkon, amivel belépett az öltözőbe. Hozzáteszem ez a vezető volt az, aki egyszer fonta be a hajamat - szerintem bosszúból - és annyira húzta, hogy folyt a könnyem, de mikor megkérdezte, hogy nem húzza-e egy kicsit (nyílvánvaló volt, hogy hát persze, mert kb izomból tépte), azért is azt mondtam, hogy "Áh, semmi. Jó ez." Kicsit úgy voltam, mint Will Hunting, aki villáskulcsra szavazott, hogy azzal verje az apja. "Hogy rohadjon meg! Azért." És naná, hogy nem az én hibám, hanem az övé, de felhúztam ezzel az agyát, és ez nekem elég. :D
Szóval, nem voltam jóban a sminkkel, de nem volt választás, el kellett sajátítani. Sikerült. Én sem vagyok profi, de már anyukaként elvégeztem egy sminktanfolyamot, egyalkalmas, gyorstalpalót, ahol a lényeget megtudtam: nem mindenkinek fáj a szeme a sminkektől. Ez nem normális, hanem én vagyok rá allergiás. Hurrá! Még egy dolog, amire allergiás vagyok. Valamint, hogy miért jó nekem, ha biosminket veszek, és ez mivel jár. Valamint azt is, hogy ha egy sminkcuccnak avas vagy benzin szaga van, azt lapos kúszásban kell kidobni a kukába, mert az bizony komoly bőrnyavalyákat okozhat, ha magadra kened, lévén lejárt a szavatossága. Tehát az élethez elengedhetetlen információk birtokába jutottam. És most terjesztem ilyentén fomrában, ugyanis kiderült, hogy még a gyakori sminkelők sem tudják, hogy NEM SZABAD BÜDÖSNEK LENNIE A KOZMETIKUMNAK, AMI A BŐRÖDRE KERÜL.
Ahogy biosminkek után kutakodtam, belebotlottam egy blogba, amit egy magát sminkelősnek tituláló nőszemély írogatott, gondolatait osztva meg a világgal a cicomázásról. Leírta, hogy kipróbálta az olcsóbbik fajta biosminket, mert leárazva vette 300ért, pár éve, és most úgy döntött magára keni. A hülyéje.(Nem kritizálom, de sajnos, erre jobb szó nincs.) Persze "büdi volt" meg minden efféle, és hogy te ne legyél "Mucika, a hülye", néhány jó tanácsot írok alant.

1.) Ahogy már írtam sminkből két fajta van: az ásványi olaj alapú és a növényi alapú. Ha egy smink lemoshatatlan, víz-, kosz-, csók- meg fagyálló, akkor az tuti ásványi olaj alapú. Az emberek nagy százaléka allergiás ezekre, mert allergiát okozhatnak. No, de miért is? Mert bizony az ásványi olajat nem ezért fogják kitermelni, hogy neked jó minőségű rúzst meg szempillaspirált gyártsanak. A lótúrót! Általában azért termelik ki, hogy a gyógyszeripar meg az autóipar felhasználja. A kozmetikai iparba nem a vegytiszta ásványi olaj kerül, oda jó a gyártásból visszamaradt ipari hulladék is. Mert mindent fel lehet használni. Hétköznapira lefordítva: az olcsó sminkkel kb fáradt olajat kensz az arcodra. Bravó! És hát az olcsó, az bizony a 600 meg 300 forintos trendi csodák. Minél olcsóbb, annál biztosabb lehetsz benne, hogy sok az ipari hulladék benne. Ez persze nem jelenti, hogy a 4000 forintos alapozóban nem ugyanaz a szemét lenne, csak azt jobban körbenyalták reklámmal, és elhitették veled, hogy ha magadra kened újra húszéves leszel, karcsú, szép és egészséges. Ez mind egyszerre. Úgyhogy, ha már sminkelsz, sminkeljél bioval. Na, és itt jön a bukta, ugyanis a tényleg megbízható, jó minőségű biosmink az bizony piszok drága. Nem 4000, hanem 12000. Igen, annyi az a nulla. Szóval, gáz. de vannak alternatívák. Számomra kicsit gyanús, hogy olcsó, de a dm állítja, hogy ez pedig szuper minden mentes biocucc, csupán egy ezresért adnak egy rúzst. (Én, aki minden második anyagtól kiütést vagy ekcémát kapok, már más árakhoz vagyok szokva, ha nem akarok két hónapig bőrgyógyászhoz rohangászni), részemről kipróbálás alatt. Ha nem lesz tőle bajom, nekem jó ez is. lényeg: kevésbé allergén a növény, mint az ásványi olaj, ráadásul kevésbé szennyezi a környezetet.

2.) Mit kell tudni a biosminkről?

a) nem ásványi olaj alapú, tehát sok tulajdonsága nem is olyan, mint az olajalapúaké.
b) könnyű lemosni, vagyis vízálló biosmink nem létezik, mint ahogy tartós sem.
c) halványabb, mint az ásványi olajos. Persze, ez függ a színtől is, de általánosságban kisebb a színereje.
d) nincs benne tartósítószer, ezért nem pakolhatod el évekre.
e) drágább, mint a szemétből gyártott
f) nem okoz olyan könnyen allergiát
g) nem szennyezi annyira a környezetet

3.) Ha a sminked:
- büdös (avas szaga van)
- szétesik, mikor nem kéne
- összeáll, mikor nem kéne
- másként viselkedik már a dobozban, mint ahogy azt várnád
- már több, mint egy éve áll a polcodon érintetlenül
akkor...
DOBD KI! Függetlenül attól, hogy bio- vagy sem.

4.)
A sminkcuccaidat tartsd tisztán!
Az ecseteket, aplikátorokat, pamacsokat, stb. benzinnel tisztítsd, néha mosd ki szappanos vízzel és eszedbe se jusson állítva szárítani, mert belefolyik a víz és belerohad. (nyüvek, gombák, bacik... és ez megy majd az arcodra... szóval csak fektetve szárítunk, hogy ki tudjon folyni a cucc)

A sminket nem adjuk oda másnak! 
Rúzst, ecseteket, közvetlenül kenendő cókmókokat pláne nem, mert egy szemfesték hagyján, ha az elkérőnek saját aplikátora van, ha jó barát esetleg, de egyébként, mindenki a sajátjával kenekedjen, mert a villamos fogantyúját is összefogdossák mások és azt sem nyalogatnánk.

És ha nem tudsz sminkelni, akkor tanuljál meg! Ne olyantól, aki maga sem tud, hanem profitól. Én idereklámozom az én tanáromat.

Orsi
Kedves, türelmes, és ért hozzá.

Én és a paranoia

Mér régóta terveztem ezt leírni, mert hát már mért ne, mert baráti körömben többen vannak, mint pl Bandi és kedves neje, akik meggyőződésük, hogy ÉN vagyok a paranoiás és az ok nélkül rémeket látó, illetve én szuggerálom be magamnak a negatív felhőt. A bátyám erre mondana valami olyasmit, hogy a "lóf*t", de mivel én csúnyán nem beszélek, mint ő, ezért csak annyit mondok, hogy "aha, hogyne!"
Tehát akkor jöjjenek a TÉNYEK. Nem én értelmeztem félre, hanem ezek tényleg így voltak. Így, szerintem, érthető, hogy miért gondolkodom úgy, ahogy.

1.) Suttyók az oviban
Komolyan, az egész életemben jelen voltak a suttyók, hülyék, bunkók és egyéb alja népség. Valahogy ezek engem mindig megtaláltak. Állítom, a fejem vonzza őket: aki rám néz, meg akar verni. De komolyan. Lényeg, hogy már az oviban kifogtam két idiótát, egy "anyukám azt mondta a tej nem egészséges, tehát nem egészséges!" hp-t, avagy hisztityúkot meg egy kétagysejtű véglényt, akit az ovi után még általános iskolában is el kellett elviselnem. No, nem tudom, a Jóisten szerint ez vicces volt-.e, mert szerintem marhára nem. Hívjuk őket Minikének és Sötétkének. Szóval, Minike később sem sokat változott, a haja meg a a hangja legalábbis külsőben megmaradt, szerintem az IQ-ja sem emelkedett. Sötétkét kifogtam az általánosban is osztálytársnak, egyszer azért megkérdezném, hogy "Mégis mi a problémád, öreg?!" Mert erre a fantasztikus 12 év alatt nem sikerült rájönni, de félek, nem értené a kérdést. Mindegy. Volt még egyéb konfliktus forrás, mind Dugó, aki egy alacsony fiú volt, és egy polcon osztoztunk, ezért utáltuk egymást. A magasságbeli komplexusait rajtam próbálta leverni, milyen kár, hogy csak a vállamig ért (hehehe, kegyetlen az élet). Gondolom most már magasabb (így felnőttként), de hol érdekel ez engem most már? :D És ezek a jó emberek mit csináltak? Biztos csak csúfolódtak, mint az oviban szoktak.. aha,..,. meg kb pokollá tették az életemet.  Rám borították a kaját az asztalnál (mert mért ne ültünk vón egy asztalnál? Uram, miért ne? Esetleg valami értelmeset nem lehetett volna odarakni, feltétlen ezt a két majmot volt fontos?), rugdostak, beszólogattak, ha én voltam a napos. Hülyének néztek. Mindegy. Én ekkor még optimista voltam, mert gondoltam a suliban majd megszabadulok tőlük. HA! Mekkora tévedés volt!

2.) Suttyók a suliban
És igen, az iskola. A tudás forrása! Ez az! Sok újat nem tanultam az első néhány évben, mert az ottani tanagyagot 4 évesen elsajátítottam, de azért érdekelt és szívesen jártam, volna. Ha nem kerülök egy olyan osztályba, ahol a főkolompos idióta hobbija nem az lett volna, hogy óra alatt(!!!) körbe jár az osztályban, és random kiválaszt egy számára nem szimpatikus embert, majd jól megüti, megalázza, elveszi a cuccait, kiszórja az ablakon mondjuk a táskáját és mindezt úgy, hogy a kedves tanító csak áll, mint szamár a hegyen, és azt sem mondja bú meg bá. És persze az esetek 99,9 százalékában kit kellett megtalálni? Engem. Bizony-bizony. De voltak itt olyan suttyók, akik a szünetben - mikor MINDENKINEK ki kellett mennie az udvarra- megették az egész napi kajámat, amit anyukám csomagolt, hogy este hatig, mire hazaérek, ne haljak éhen. (Csórók voltunk, nem szórtam pénzt a büfében, meg ilyenek. Mondjuk minden elvemmel ellent mondott volna, ha egy fillért is elköltök ott) Illetve ugyanezek lekaparták a mintát a füzetborítómról. (Az egyik rokonunk tett egy kedves füzettetoválást az egyik műanyag borítómra, mert teljesen egyszínű szürke volt az összes és, hogy legyen már valami kedves dolog rajta, és a suttyók meg lekaparták) és hasonlók. De volt olyan majom, aki poénból megpróbálta kirántani alólam a széket, miközben rajta ültem, de olyan is akadt, aki poénból megvert, megrúgott, ellopta a cuccaimat. Később meg pletykát terjesztettek rólam: voltam én már minden csak énekes halott nem: prosti, leszbikus (a kettő egyszerre is), tanyán élő paraszt, tolvaj, bunkó megmondóember (én, mint megmondóember... hahaha), KÍNAI bevándorló (asszem ezen röhögtem a legjobban, és akik tudják hogy nézek ki, szerintem azok is), minden fiúra hajtó személy (nem egyenlő a prostival, de majdnem ugyanaz), apáca-jelölt, árva fattyú, a kajában levő hússal beszélő dinka, vegetáriánus és még hűűű, de sok minden. Ja és a kedvenc pletykám: hozzánk nincs bevezetve a víz(!!!) LOL!. Mondanom sem kell: egy sem volt igaz. Persze, ezek az én kedves osztálytársaim voltak: olyan emberek, akiknek én az életben nem ártottam, próbáltam kedves lenni és kimaradni az összes "te kinek a barátja vagy Gizikének vagy Mucikának?"- típusú háborúból. De aki különb, az más.. csak az átlagot fogadja el a társadalom.

3.) Suttyók mindenfelé!
De suttyók akadtak szép számmal az iskolán kívül is, mint a gyerek, aki csupa jófejségből megfogta a bokámat úszáson.. miközben fejest ugrottam a rajtkőről. Végül is csak a rajtkő szélébe vágtam a sípcsontomat, majd majdnem megfulladtam, de jó "vicc" volt. Értem én, hogy "kedvel", mert Bandiné állítja, hogy ezt csak én beszélem be magamnak, hogy engem nem kedvelnek, meg így meg úgy, de akkor ezt mér' úgy mutatja ki, hogy majdnem vízbe fojt, de minimum eltöri a lábamat? A barma! Vagy a másik, aki egy csendes szombati kurzus után kedvesen megpróbál lelökni a lépcsőn a második emeletről? Ha nem kapom el a korlátot, simán kitöröm a nyakam. Biztos csak szeretetből taszajtott egyet a hátamon. Hát, persze. De mesélhetnék a srácról, aki random a kajámba köpött, vagy a bunkókról, akik egy héten keresztül próbáltak intenzíven kiutálni egy szobából egy táborban. Vagy a hétköznapi utcai nyomorékokról, akik csak úgy megütöttek, mert csendben ültem egy padon, vagy a kétajtós szekrényről meg a haverjairól, aki meg akart verni, mert az iskolában olvastam. De mesélhetnék a kis nyomorékról is, akit életemben nem láttam, nem tudom kicsoda, de annyi bizonyos, hogy engem utálhatott, mert bármikor találkoztam véletlenszerűen vele a városban rögtön elkezdte a mantrát, hogy én milyen ronda/hülye/kövér stb. vagyok. Nem tudom kicsoda fia-borja, életemben nem láttam, csak amikor szembe jött. Egyszer aztán leordítottam a fejét, több évnyi bunkózás után teli lett vele  hócipőm és megkérdeztem, hogy "kiscsávó, elmentek otthonról vagy mi a nyavalya?" Na, utána már befogta. De beszólogatók, akik simán hülyének néztek, mindenhol akadtak, egy idő után már meg sem hallja az ember. Egyébként a férjem sem hitte, hogy így van. Ő is csak azt károgta, hogy biztos nem, csak én vagyok a paranoiás. Aztán elmentünk együtt futni, egy kellemes nyári estén... és egy ismeretlen, nagydarab nő, aki az utcán álldogált, egyszer csak megpróbált belém rúgni és anyázott utánam egy sort, mikor nem sikerült. Még szerencse, hogy én voltam a gyorsabb. (Az évek és a rutin, ugye-ugye.) Azt mondta a férjem, ha nem látja, nem hiszi el.
Ezek után, hogy rám dobálták a kabátokat, félrelöktek (szó szerint odébb lettem taszajtva), levegőnek néztek és még csak a kedves kollégák vissza sem köszöntek egynehány táncházban, "buliban" stb... ugyan. Mit számít? (És a karomon cigicsikket elnyomó sosem látott vadbaromról nem is szóltam.)
Konklúzió: A barátok jönnek-mennek, az ellenségek meg csak gyűlnek. Erre az egyik ismerősöm azt mondta, hogy a "barátok csak ne menjenek sehová, az ellenségek meg szarjanak sünt!" Hát, így valahogy.

Szóval, kedves Bandi, Bandiné és többi kedves ismerős, ha valaki még egyszer azzal a dumával jön, hogy csak én vagyok a paranoiás és csak bebeszélem magamnak, hogy engem nem kedvelnek az emberek, akkor azt tuti leütöm. Puszta szeretetből.