Bandi

Van egy barátom, Bandi, mint már említettem, és mivel sokat fröcsögtem legutóbb, meg sajnálkoztam a saját problémáimon, úgy döntöttem írok azért jót is, mielőtt bárki (gugli úr :D) elkezdene sajnálni, mert nem kell. :)
Szóval van egy barátom Bandi, és azért pont róla írok, mert végül is a táncnak köszönhetem, hogy ismerem, szóval azért vannak ennek a táncdolognak jó oldalai is. :)
Bandiról azt kell tudni, hogy közülünk senki se hívja így, de nekem már csak hobbim átkeresztelni az embereket, legalábbis itt a blogban. Hogy legyek még rejtelmesebb.. hahaha... :)
Szóval, elég érdekes gyerek, de néhányan nagyon szeretjük, mert tényleg az a rendes fajta elem, nem a bunkó, beszólós, anyázós, felszínes. Szóval jó fej. :)
 Eleinte azért nem volt egyszerű szót érteni vele, mert később keveredett a csoportba, mint a többiek. Én meg olyan vagyok, hogy reflexből lecsapok olyanokra, akik egyedül ülnek vagy vannak. (Egyik barátnőm is eme empatikus képességem miatt a barátnőm. :) Sőt, belegondolva, nem csak egy, de több is. :) ) Hát, Bandi is egyedül volt eleinte. Nem is volt könnyű vele szóba elegyedni, mert amúgy nem egy beszédes gyerek. Gondoltam én. (Mint utólag kiderült ő is ezt gondolta rólam... hát öm.. olyanokkal beszélek, akik megérdemlik.. :D)
Na mindegy, lényeg a lényeg, hogy elég sokáig tartott mire megbarátkoztam vele. Sokan nem kedvelték, bennem meg megvan a karitatív ösztön a "gyengék" (nálam is gyengébbek) gyámolítására, szóval  nem igazán volt menekvése. Aztán, többek között Gergelynek is köszönhetően, mégis összebarátkoztunk, és valami egészen nagy jellemfejlődést tapasztaltam Bandinál (valószínűleg ennek több oka is volt). Például tud köszönni, előnyös tulajdonság, mint korábban írtam, erre allergiás vagyok. Korábban ezzel voltak gondjai, mondjuk ki nyíltan. Amióta persze megtanult táncolni és nem csak szötymörög, minden lánynak kedvence (érdeklányok, pfff) szóval én csak amolyan háttértámogató vagyok most már, de ez van. Attól még a barátaim közé tartozik, és ez jó. :) Ugyanis Bandival lehet beszélgetni, mondjuk főleg írásban, de legalább ott lehet, és azért ez sem egy utolsó szempont. :)
Mindig rájövök, hogy vannak közös vonásaink, ez vicces. Néha olyan mintha valami távoli rokonom volna. Persze, nem az, ahhoz meg hogy a testvérem legyen, ahhoz meg még több kell. De kezdetnek azért nem rossz. :)
Általában a barátaim nem tartanak annyira a barátaiknak engem, mint amennyire én tartom őket, ez Bandira is igaz, de azért hátha lesz ez jobb is. A húgaimmal is így kezdtük, nem sokára róluk is. :)
Utólagos javítás: Megkaptam Banditól, hogy honnét tudom, hogy ő mennyire tart a barátjának. Különben is első lennék, ha lenne rangsor, de nincs, úgyhogy üldögéljek a fenekemen nyugodtan a top 5-ben. :) mondtam már, hogy imádom a gyereket? :)))