Egy gyerek érkezése mindig nagy öröm. Persze, hogy az. Nagyon sok internetes oldal és nyomtatott szakkönyv szól arról, hogy milyen öröm egy kisbaba, meg hogy milyen fontos a kötődés, a szoptatás és égjen el máglyán, aki nem úgy csinálja. Az anyukák többsége biztos csodálatos. Remekül menedzseli az idejét, vidám, kipihent, boldog. Félév alatt visszanyeri szülés előtti alakját, a gyereke tip-top, 3 óránként eszik, kizárólag anyatejet, mert ugye szopik vagy 2 éves koráig, mert az a hiperjó, mondja a WHO. Szuperanyuka természetesen hordozóban viszi jobbra-balra a gyerekét, amit megköt vagy felcsatol, huss. Válsághelyzetre van készenlétben azért babakocsi, amit csak fölkap, ha lépcsőn kell levinni, mert szuperanyukának mit számít, hogy a babakocsi plusz 10 kiló a gyereken fölül. Természetesen szuperanyuka ösztönből tudja, hogy mikor miért sír a gyerek, és ha sír mit kell vele tenni. Az ő gyereke természetesen a legboldogabb kisbaba a világon. Szuperanyuka a baba mellett tanul, köt, olvas, vasal, háztartást vezet, főz, mos, takarít, ellátja a nagyobb gyerekeket, és még a fodrászhoz is van ideje elmenni. A gyereke soha sem kakis egy percnél tovább, és persze mindig van tiszta, vasalt ruhácskája. Szuperanyukának mindig van ideje a nagyobb gyerekekre is. együtt kézműveskednek, míg a kicsi alszik. Szuperanyuka egy hős. Az anyukák mintaképe, a feleségek gyöngye, mert egy szuperanyukának a férjére is van mindig elég ideje és türelme. Szuperanyukával ugyanaz a gond, mint a derék asszonnyal a Példabeszédek könyvében. Nem létezik.
Ha valaki mégis szuperanyuka, legyen büszke magára, és ne olvasson tovább, hisz a következő írás a nem annyira szuper anyukáknak szól.
Gyereket vállalni öröm, és kell is, és tök jó. De azért nem könnyű, valljuk meg. Most néhány tévhitet szeretnék az alábbiakban eloszlatni.
1. tévhit: ha nem természetes úton szülsz, nem vagy igazi anya
Hülyeség! Kihordtad a gyerekedet, az volt legalább akkora meló, mint megszülni. Rengeteg császáros anyuka érzi úgy, hogy csődöt mondott, hiszen "nem képes szülni". Baromság. Így alakult, hogy császározni kellett. Olyan gyermekágyas szobában voltam, ahol hat anyukából én voltam az egyetlen, akit nem császároztak. És mind jó anyuka volt, a saját gyereküknek a legtökéletesebb.
2. tévhit: ha nem szoptatsz, rossz anya vagy
Ez is marhaság. Nagyon sok, magát nagyon okosnak képzelő ember van a világon, akik rengeteg jó tanácsot tudnak osztogatni arról, hogy miért kell szoptatni, meg hogyan kell szoptatni. Ezek az emberek el sem tudják képzelni, hogy van olyan helyzet, amikor nem lehet szoptatni. Az ő szemükben, aki nem szoptat maga a gonoszság megtestesítője, aki nem törődik a gyerekével, aki önző, hisz nem akarja azt a kis kellemetlenséget vállalni a gyerekéért. Nos, ha nem tudsz szoptatni, de akarsz, akkor tudd, hogy nem a te hibád. Nagyon sok akadálya lehet a szoptatásnak. Például, ha nincs elég tejed. A nagyon okosok azt mondják, hogy tegyük mellre a gyereket gyakrabban, akkor majd megindul. De hidd el, van akinek ez sem segít. hiába teszed mellre a gyereket, ha a gyerek csak szenved, mert nem jön semmi táplálék számára. Ha nincs a ciciben semmi, akkor a gyerek egyszerűen nem fogja szívni, mert a babák is tudják, hogy döglött lovat kár megülni. Persze mindenkinek van egy jó tanácsa erre az esetre.
- Homeopátiás szerek: én a helyedben kidobnám. Nem szeretnék kecskeszar (már bocsánat) vagy gyilkosgalóca molekulát szedegetni, akármennyire hatásos is. Nagyon kreatív neveket tudnak adni ezeknek a bogyóknak, de ha szerencséd van, akkor nincs hatóanyag a kapszulában, amit beszedsz. Ha meg van, azt meg inkább ne kérdezd, hogy honnét. (Aki nem hiszi, járjon utána. A homeopátiások nem rejtik véka alá, hogy miből és hogyan készítik a "gyógyszereiket".). A homeopátia annak hat, aki hisz benne, de akkor már olcsóbb, ha C-vitamint szedsz, és az legalább tényleg használ.
- Szoptatós tea. Van akinek beválik, van akinek nem. Csodát nem szabad várni tőle.
- Sör: hasonló a teához
- Masszírozás: millió változata van. Így vagy úgy, ha nincs, akkor masszírozhatsz napestig, akkor sem lesz több.
- kézi fejés: Ha a gyerek szívóhatására nem jön, akkor a fejésre sem fog.
- simogatás: Aha.. hát persze...
(bővebb infó: www.lll.hu, www.szoptatasert.hu)
- béke, nyugalom, alvás: a kisbabák két-három-négy óránkét esznek. Éjszaka is. Ezt nem mondták?
Persze vannak, akik már végigjárták ezt az utat és rájöttek, hogy van hogy nincs. És akkor mégis csak muszáj pótlást adni. De az okosoknak erre is van megoldásuk.
- Szoptanít készülék: Ami drága is, macerás is, és ráadásul intelligensebb babákon ki se fog.
Aki meg azt mondja, hogy a szoptatás pihenés meg ha egész nap rád van kötve a baba, az is. Az jöjjön ide és csinálja végig azt, amit én. Vessék rám a köveket, de ha kell, én tápszert adok a gyerekemnek CUMISÜVEGBŐL. Lehet, hogy a pokol kénköves bugyraiban fogok sínylődni emiatt, de legalább a gyerekem nyugodt, kiegyensúlyozott baba lesz.
Úgyhogy ha valaki hasonló cipőben jár mint én: tudja, hogy nem rossz anya, mert tápszert ad a gyerekének. Kínozni egy gyereket üres mellekkel, fáradt, ideges anyukával, akinek leszakad a dereka az egész napos hordozósditól és szoptatástól, biztos nagyobb erény, de az én gyerekem az elején pl. 4 órán keresztül szopott, és már azért hagytam abba, mert úgy gondoltam, hogy talán ennem nekem is kell. Persze ekkor ordított szerencsétlen, és az egyik okos rögtön megadta a választ: mellre kell tenni. (Téged meg forró szurokba mártani, még sem tesszük. Sajnos.)
Megjegyzés: a homeopátiát leszámítva (amit nem is fogok kipróbálni, még ha patakokban folyna tőle a tejem, akkor se) az ÖSSZES módszert kipróbáltam hosszú heteken keresztül. Eredmény: nulla, de ennek ellenére nem adom föl. Küzdök. Úgyhogy ha nekem még egyszer be mer szólni valami főokos, tuti leütöm.
3. tévhit: Egy anya ösztönösen tudja miért sír a gyereke
Frászt. Nem tudja. Hosszú hetek munkája mire kideríted, hogy most meg miért ordít ez a gyerek. Nem éhes, nem szomjas, pelenkája tiszta, nincs melege, nem fázik, nem fáj a hasa, akkor meg mi baja van, amiért reggel héttől este tízig folyamatosan üvölt? Aki ilyeneket állít, annak nem volt saját gyereke.... vagy volt, és azt rosszul látta el, mert etette, mikor tisztába kellett volna rakni. Tehát ő a rossz anya, nem te, aki próbálja kitalálni, hogy mi a valódi baj. Amúgy van, hogy a gyerek csak sír. Nem tudni miért. Csak. Front van, vagy valami nüansznyi eltérés van a kis világában, ami zavarja. Ha semmi nem használ, hát semmi nem használ. Most az én gyerekem csinálja ezt. Már eljutottam oda, hogy vagy kidobom az ablakon, vagy benyugtatózom, vagy valami lesz, mert nem bírom. De a nagy ordításban kifáradt és elaludt, így most véletlenül csönd van, és panaszkodhatok a blogomban. :)
4. tévhit Gyereket vállalni csupa öröm, minden anya csupa boldogság
Vagy fáradt és a francba kívánja a büdös kölköt. Ilyen is van. Engem hitegetnek azzal, hogy lesz még jobb is. Amúgy én imádom a kislányomat, nagyon okos, ügyes, szép kislány (love Nyunyóka :) ), úgyhogy igenis aláírom, hogy csupa öröm, de van, amikor a küzdelem rész kerül előtérbe. És nyugodtan érezd azt, hogy "elmennék egy nap szabadságra". "Én is mennék, mennék...", hogy nagyokat idézzek, de nem lehet. Állítólag idővel könnyebb lesz. Nos, erről még nincs tapasztalatom, eddig stagnálnak a nehézségek, nem javul a szituáció. (...és ebben a pillanatban a fejem fölött elkezdték pattogtatni a labdát. De fölmegyek, és fejbe rúgom a szomszédot, az is biztos.)
Na, Nyunyóka ébredezik, úgyhogy ennyit az én okoskodásaimról. :) De mindenki tudja meg, hogy igenis jó anya, ha a gyerekét nem egy szemeteskukába rakta szülés után, akkor mindenképpen az. :)
