Jó filmek

Kell már egy ilyen, mert még azt hiszik, hogy azért, mert nincs tévénk, már rögtön el vagyok maradva... pedig nem.

Szóval néhány jó film:

And the "Good Film Award" winners are:

Gondolkodós kategória

A Faun labirintusa  (El Laberinto del Fauno/Pan's Labyrint, 2006)  mexikói-spanyol-amerikai fantasztikus thriller  
r. G. Del Toro, fsz. Ivana Baguero

Izgalmas, fordulatos, gondolkodós. Jók a képek. És még mondanivalója is van. :) A thriller ne riasszon senkit. Nem mászkál benne késes gyilkos... :) Persze van benne ijesztő, de az is fantázia inkább. :)
Hova menekülhet egy gyerek a megpróbáltatások elől?

Madárszabadító, felhő, szél (2006) magyar filmdráma 
r. Szaladják István, fsz. Robert Ovakimjan

Magyar. Minden látszat ellenére. Ugyanis magyarul egy árva hang sincs benne, mert végig oroszul folyik  a diskurzus (de van hozzá felirat). Lassú, nyugodt, elmélkedős film. Türelmetlenek ne nézzék meg.
Bolond-e, aki máshogy él?

Hét élet (Seven Pounds, 2008) amerikai filmdráma 

r.: Gabriele Muccino, fsz. Will Smith

Érdekes, fordulatos. Nekem tetszett, hogy fokozatosan derült fény a cselekményre. :) Jó. Vígjátékot, akciót keresők: ne ezt válasszák. Amolyan továbbgondolós, "mi lett volna ha" film. 

Mindent jóvá lehet-e tenni?

Elina (Elina - Som om jag inte fanns / Nakymätön Elina, 2002) svéd-finn filmdráma

r. Kalus Härö, fsz. Natalie Minnevik

A legjobb eredeti nyelven megnézni, mert akkor átjön a mondanivaló meg a szerkesztés és a nyelvvel való játék. Ezt a szinkron/felirat nem tudja visszaadni. Ergo vagyunk Magyarországon vagy 50-en, akik tudják értékelni az Elinát, mármint olyanok, akik értik mind a két nyelvet. :) Egyik kedvenc filmem. 

Egy film a kirekesztettségről.

A szavak titkos élete (The secret life of words, 2005) spanyol filmdráma

r. Isabel Coixet, fsz. Sarah Polley, Tim Robbins

Nagyon jó. Nem beszélnek benne túl sokat, kicsit nyomasztó is, de nekem nagyon tetszett. Értékes film. Elmélkedős. Nem annyira a vége, mint a cselekmény maga. Mármint, amennyiben cselekménynek lehet nevezni a film közepét. :) 

Egy film a megbocsátásról.

A hercegnő (Prinsessa, 2010) finn filmdráma

r. Arto Halonen fsz. Katja Kukkola

Végre egy jó finn film. Nem sok van belőle, ami tényleg élvezhető. Az Aurismäki filmek túl hosszúak, túl lassúak, a Kalteva torni-féle meg na, hagyjuk. A Saippuaprinssikről és egyéb kritikán aluli alkotásokról nem is beszélve. De ez jó. Végre egy jó. Arról szól, hogy hogyan kellene és hogyan lehet élni.

A mások élete (Das Leben der Anderen, 2006) német filmdráma

r. Florian Henckel von Donnersmarck f.sz..: Ulrich Mühe, Sebastian Koch

Nem sok jó német filmet ismerek. Lehet, hogy vannak, csak Magyarország nem vevő rájuk. Ez viszont végre nem egy krimi vagy romantikus sorozat. 

Mit jelent jónak lenni? Erről szól a film. 

A szív bajnokai (The blind side, 2009) amerikai életrajzi dráma

r. John Lee Hancock f.sz. Sandra Bullock, Quinton Aaron

Film a szeretetről. 

Vígjáték kategória

Én személy szerint nagyon utálom a tucat-amerikai,  alpári, nulla vígjátékokat, amik inkább gusztustalanok és szánalmasak. Szerintem ezek egyáltalán nem viccesek. Egy vígjátékban legyen humor: jó humor. A WC-poénok meg mindenféle szexuális tartalmú viccek önmagukban nem humorosak. Az nem elég egy vígjátékhoz, hogy teleszórom ilyenekkel a filmet, és már vígan vagyunk. 

Szóval jó vígjátékok jönnek:

Kiskakukk (Kukushka, 2002) orosz filmdráma

r. Alexandr Rogozhkin, fsz. Anni-Christina Juuso, Ville Haapasalo, Viktor Bychkov

A dráma megjelölés ne ijesszen el senkit. Igenis jó és vicces film. Persze, nem olyanoknak, akik az Amerikai pite és más hasonló filmek magasröptű poénjain edzették magukat, hanem olyanoknak, kik ennél azért magasabb színvonalra vágynak. Az első 20 perc után azt gondolja az ember, hogy terápiás, mivel nem beszél benne senki, és a cselekmény is hihetetlen lassú. Amúgy az egész film elég nyugodt, nem pörögnek benne  a poénok. De pont ettől jó és bájos. Eredeti nyelven élvezhető a leginkább. És ismét szűk kör, aki megengedheti ezt magának. Talán még 50 sincs, mert finn-lapp-orosz nyelvű. Szerintem nem norvég lapp, bár aki rendesen beszéli a sápmegillit az simán értheti. Talán svéd vagy kolta, esetleg valami más keleti nyelvjárás. Azért a felirat sokat segít. :) 

Spoiler:

"Veikko: Minun sotani on loppunut. Ymmäratkö? Minun sotani on loppunut. Leo Tolstoy: Sota ja Rauha

Ivan: Но, давай стрел... стреляйте, сволочью! 

Veikko: Leo Tolstoy: Sota ja rauha, Leo Tolstoy: seis sota, vain rauha... Ymmärätkö?

Ivan: Uhum. Понимаю. 'повторно фашистские. (...)

Veikko: Minä en ole fasisti. Minä olen suomalainen, suomalainen, Suomi, ymmärätkö? Minä olen oppiskelut Tukholmassa Yliopistossa. Minä en halunut sotia. Sä olet idiotti. Feodor Dostojevski: Idiotti. Sinä idiotti. Ymmärrätkö Feodor Dostojevski: Idiotti, i-di-o-tti..."

(Az orosz nyelvtani hibákért felelősséget nem vállalok. Aki ügyes, írja le hallás után rendesen a filmből, nekem ennyire futotta. :) )  

Amúgy ez az egyik legjobb rész. Meg az eleje, mikor bemutatkoznak. :D A többi is jó. :) Érdemes megfigyelni a nevet, hogy kivel csalta meg Ivánt az asszony. :D

Sok hűhó semmiért (Much Ado About Nothing, 1993) angol-amerikai romantikus vígjáték

r. Kenneth Branagh, f.sz. Kenneth Branagh, Emma Thompson

Akik szeretik Shakesepare-t... azok ismerik Kenneth Branagh filmjeit. Előszeretettel filmesítette meg Shakespeare klasszikusait. Ez egy jó földolgozás. Egy dolgot nem tudok benne megemészteni: Don Pedro fekete! Ez annyira nem passzol bele a drámába: ahol és amikor játszódik. D. Washington tényleg jó színész, de nem őt kellett volna választani erre a szerepre, szimplán rasszista alapon: mert Shakespeare korában a mórok nem igazán kaptak nemesi rangot, nagyon ritka volt, ha egy fekete meg tudott gazdagodni. Inkább szolgaként vagy más munkásként éltek Európában, és viszonylag kevesen. Az, hogy a herceg fekete, szerintem rossz döntés volt. De a színészi teljesítményével nincs baj, csak nem passzol a korba. :)

Spoiler:

(Nagyon bravúros a magyar filmbeli fordítás. Mivel a filmben majdnem mindig ragaszkodnak az eredetihez, mármint az angol nyelvűek, de a magyaroknak a szinkron miatt, meg kellett változtatni a szöveget némiképp. De nagyon zseniális lett, komolyan, néha még jobb, mint maga az eredeti fordítás. :) ) 

"Beatrice: Csodálom, hogy most is jár a szád, Signor Benedek...amikor nem figyel rád senki sem. 

Benedek: Oh, a megtestesült utálat... szoknyában! Hát kegyed még él?

Beatrice: Elhunyhat-e egyáltalán az utálat, amikor olyan tápot kap, mint Signor Benedek? Hisz az imádat itt utálattá változik, uraságod bűvkörében.

Benedek: Hát így változik az imádat? De az biztos, hogy minden hölgy imád, kegyedet kivéve. S bár volna szívemben kőszív helyett hőszív, mert engem nem érdekelnek.

Beatrice: Ez szolgál minden nő örömére, különben folyton nyaggatná őket egy veszett nőbolond. Hála Istennek, és hideg véremnek, ebben megegyeztünk. Ha a kutyám varjút ugat, szívessebben hallom, mintha nekem szerelmet vallanak. 

Benedek: Isten tartsa meg ezt a hajlandóságát, így pár úrfi megmenekülhet attól, hogy orcáját összekarmolja. 

Beatrice: A karmolástól sem lehetnek csúfabbak, ha olyanok, mint uraságod. 

Benedek: Add a nyelvedet a papagájomnak! 

Beatrice: Jobban is járna, mint a tieddel, az biztos!

Benedek: Bár a lovam bírná úgy, mint a nyelved! Maradj Isten hírével, én most már végeztem.

Beatrice: A lovad mindig elfarol a végén." 

Taxi (Taxi, 1998) francia akció-vígjáték

r.: Gerard Pirés, fsz. Samy Naceri, Fréderic Diefenthal

Akciónak akciós, nem az a szelíd, visszafogott vígjáték, de jó benne a szöveg: a karakterek megjelenítése, a párbeszédek. Maga a történet is kreatív. A többi része túlhajtott gagyi. De az első, az még jó. :) Mondjuk Marseille-t vagy nagyon elvarázsolták, vagy marhára nem jól figyeltem meg mikor ott jártam, mert hogy egyes jelenetek helyszíne nagyon nem a tengerparti várost idézik. (Mivel anno eltévedtem Marseilleben, könnyen lehet, hogy az utóbbi az igaz... :) )

Spoiler: 

Damien: "Szia Bumburnyák! Kaparsz? Asszed te vagy a Schumacher? Feszítesz, mintha te hugyoztad volna a Golf-áramot. Mi ez a két go-kart? Csak nem Mercedes? Azannya! Már verdákat is gyártanak?" 

Lesz ez még így se! (As good as it gets, 1997) amerikai romantikus vígjáték

r. James L. Brooks fsz. Jack Nicholson, Helen Hunt, Greg Kinnear

Romantikus, de nem a klasszikus értelemben vett romantikus vígjáték. Alapvetően szeretem Jack Nicholson filmjeit. Nem mindet, de azért vannak neki jók. Ez is egy olyan. A legjobb jelenet, mikor Melvin bemutatja Carolt és Simont egymásnak. Szerintem mindenki, aki látta, tudja miről beszélek. :) 

Spoiler:

"Frank: Sajnálom, hogy nem tudlak elvinni.

Simon: Hát még én, Frank.

Frank: Ölelj át! Minden rendbe fog jönni, meglátod.

Simon: Remélem. 

Melvin: Utolsó csók! Használd ki, mert néhány napig nuku puszi. 

Carol: Jó napot! Hello!

Melvin: Jó napot! Köszönöm, hogy pontosan jött. 

Carol (Simonhoz): Hello!

Melvin: Oháooo. Carol, a pincérnő, Simon, a buzi. "

Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail, 1975) angol vígjáték

r. Terry Gilliam, Terry Jones, fsz. Graham Chapman, John Cleese, Eric Idle, Michael Pallin, Terry Jones, Terry Gilliam

A klasszikus. Nagyon nagy film. Kell hozzá egy kissé lefáradt agy, meg ráhangolódottság, de messze jobb, mint sok amerikai semmi. :)

Spoiler:

"Király: Egy szép napon ez itt mind a tiéd lesz , fiam!

Herbert: A függöny?

Király: Nem a függöny, hülye kölyök, hanem amit itt látsz: a hegyek, a völgyek.. meg mind az, ami a képhez tartozik, egykor a királyságod lesz. 

Herbert: De anyám...

Király: Apám, apád vagyok

Herbert: De apám, értsd meg, ez nekem nem kell.

Király: Ide hallgass az egész királyság az én művem. Amikor nekikezdtem, mindenütt csak mocsár volt- mondta is a többi király: a bolond épít ide várat... én mégis felépítettem, hogy megmutassam nekik... de elnyelte a mocsár... tehát építettem újat... az is elsüllyedt. Építettem egy harmadikat: az leégett, összedűlt és aztán süllyedt el, de a negyedik, az megmaradt. Ez az, ami majd a tiéd lesz fiam, a legerősebb vár közel s távolban.   

Herbert: De nekem akkor sem kell, apám. Én inkább...

Király: Inkább mit?

Herbert: Én ikább.... folyton dalolnék...

Király: Állj! Áljjanak le! Addig ugyan nem, míg én itt vagyok! Nézd fiam, 20 perc múlva elveszel egy lányt, akinek az apja a legnagyobb földbirtokos egész Britanniában. 

Herbert: Én nem akarok földet apám.

Király: Árgh! No nézd, Abis...

Herbert: Herbert.

Király: Herbert. Egy mocsár tetején élünk, szükségünk van szilárd földre!" 

Zimmer Feri (1998) magyar vígjáték

r. Tímár Péter, f.sz. Reviczky Gábor

Egy nagyon jó vígjáték. Kár, hogy csináltak belőle második részt, nem kellett volna. Ez így jó, kerek, egész.

Spoiler:

"Feri: Szóval elmegy anyád az Amerikába csavarogni, tégedet meg leparkol itt nekünk. Hát, persze. Miért ne? Matyóturné, a mázlista. Tud hímezni a Teréz, nem azt mondom, hogy nem tud. A nagynénéd meg nem tud. Ha tudna, most ő menne, én meg mennék vele. De az még egy zoknit se. Hogy nem nyaralni vagy itt, azt tudod, mi? Én nem vagyonk ilyen rokonellátó balek. Érted? Mi élire rakjuk a forintot! Dollárt hoz anyád?

Peti: Annyi dollárt hoz a mama, hogy három bőröndöt vitt magával tök üresen.

Feri: Na, majd Feri bátyád átváltja. Hanem idefigyelj, erről aztán nehogy karattyolj a barátaidnak, ezen a környéken csak ellenség van. Én néha még magamban sem bízok... Rózsi! Rózsika! Hol a büdös francban vagy? Gyere már ide!

Rózsi: Tessék, apuka.

Feri: Hát mért kell nekem teletorokból üvöltöznöm utánad órákig mikor mindjárt itt az első turnus? Gyere ide kislányom, elmagyarázom ezt a szart. Vannak itt fogások. Látod ezt a kis szűrő bizbaszt?  Ez itt, ez egy betét: takarékbetét. Ezzel pontosan két kanál kávét spórolunk. Ezt ki nem veszed soha, érted: soha.. csak ha ellenőrzés van. (Petihez) Te meg mit ácsorogsz itt? Keresd meg Velma nénédet! (Rózsinak tovább) Most figyelj: a kávé ebben a dobozban a jobb oldaliban, a balban föld. Nem felcserélni!

Rózsi: Föld. De apuska milyen föld?

Feri: Szülőföld a kertből, ne zavarj össze!" 

10 dolog, amit utálok benned (10 things I Hate About You, 1999) amerikai vígjáték

r. Gil Junger, fsz. Heath Ledger, Julia Stiles, Joseph Gordon-Levitt

A Shakespeare-földolgozások amerikai módra rendszerint borzalmasak szoktak lenni. De ez egy aranyos film. Viszonylag kevés alpáriság van benne, annak ellenére, hogy "tinifilm", és van benne ötlet. Legjobban Larry Millert bírom benne, de Heath Ledger is nagyot alakított. Hiába, a jók néha korán halnak. :P (Azt meg meg se említsük, hogy Robin pajtás ifjúkorában még a névtelenségből bukkant föl a filmben, most meg már önálló filmjei vannak... - és itt most utaltam egy másik filmre és egy másik Shakespeare-darabra egyszerre, mekkora jó vagyok. :) )   

Spoiler:

"Joey: Én is szeretem a kacsát...

Patrick: Ismerlek?

Joey: Nézz csak oda!  

Patrick: Ki az? 

Joey: A neve Kat Stratford. Hívd el randira!

Patrick: Egyéb kívánság?

Joey: Nézd, az a helyzet, hogy fel akarom csípni Kat húgát. De az apjuk kitalálta, hogy Bianca csak akkor randizhat, ha Kat is...

Patrick: Megható történet. Tényleg az. De nem érdekel. 

Joey: Akkor sem érdekelne, ha kárpótolnálak a fáradtságodért?

Patrick: Fizetnél, hogy randizzak vele?

Joey: Uhum.

Patrick: Mennyit?  

Joey: Egy huszast.... sziszz... legyen 30.

Patrick: Gondoljuk végig. Elviszem moziba, az 15. Veszek popcornt, az már 53. Biztos akar majd mazsolás drazsét is, úgyhogy a végösszeg 75 dollár. 

Joey: Nem fogok alkudozni. Vállalod vagy sem, buckalakó?

Patrick: Legyen 50 dolcsi, zsebstallone. 

(...)

Patrick: Hello, kislány. Hogy vagy?

Kat: Bűzlök az izzadtságtól, és te?

Patrick: Hónaljszagra gyűlnek a srácok?

Kat: Igyekszik az ember. Te is elkábultál, úgyhogy a módszer működik. Életem értelmet nyert.

Patrick: Pénteken érted megyek.

Kat: Oh, persze. Pénteken. Jó. 

Patrick: Hidd el, olyan estéd lesz, amilyen még sose volt. 

Kat: Kirabolunk egy gyorséttermet? Tudod egyáltalán a nevemet?

Patrick: Többet tudok, mint hinnéd.

Kat: Kétlem, erősen kétlem. "

Amúgy a filmben a fordítás nagyon zseniális, az eredeti szöveg a kanyarban sincs a magyarhoz képest. :)    

Csinibaba (1997) magyar vígjáték

r. Tímár Péter, fsz. Gálvölgyi János

A klasszikus és utánozhatatlan Csinibaba. Az egyik legjobb magyar film, de tényleg. Nagy kedvenc. :) 

"Attila: Pista bácsi, Helsinki az nyugat-e?

Misi: Nyugat.

Pista: Már mér vágod ezt ilyen hirtelen rá, Misi bátyám? Szerintem inkább észak-nyugat. 

Misi: Kelet-nyugati, ott van fönt. Baráti. 

Sándor: Felebaráti. Helsinki északon van. 

Rendész: Fiacskám, mért nem vagy az üzemi étkezdében? Palacsinta van.

Attila: Nincs tikettem. 

Rendész: Szereted a palacsintát?

Attila: uhum

Rendész: Gyere, én értelek. Látom, megérintett a politika. Helyes. Helsinki? Momentán még, még nyugat... de már komp jár át Leningrádba. 

Attila: Akkor kösz." 

   

Addams Family 2. (Addams Family Values, 1993) amerikai vígjáték

r. Barry Sonnenfield, fsz. Anjelica Huston, Raúl Julia, Christopher Lloyd, Christina Ricci

Miért pont a második rész? Mert ebben van kiemelve Wednesday karaktere. Nagyon szeretem a szarkazmust, amivel beszél, jók a szövegei. Kicsit saját magamra emlékeztet ennyi idős koromban. Kb. én is ennyire szerettem egy-két tábort, ahová el lettem küldve. :D Teljesen tudok azonosulni a figurával. Nem mellesleg Christina Ricci nagyot alakít a filmben, az is tény. (Azt meg sem említve, hogy az itt Joelt alakító David Krumholtz később feltűnik a 10 dologban is, illetőleg a Gyilkos számok sorozat főszereplője lesz.) 

Spoiler: 

Wednesday és Joel Fenster és Debbie esküvőjéről beszélgetnek:

"Wednesday: Az esküvőn [Debbie] fehérben akar lenni.

Joel: Miért? Röntgen-orvos?

Wednesday: Nem, a dada."

Wednesday kezébe keveredik a menyasszonyi csokor. 

"Joel: Na, tessék, most férjhez kell menned.

Wednesday: Nem kötelező.

Egy banya: Trampli." 

Oscar (Oscar, 1991) amerikai vígjáték

r. John Landis, fsz. Sylvester Stallone

Egy színházi darab remek földolgozása: a karakterek, a színészek, a párbeszédek. Hihetetlen. És a zene sem rossz hozzá. :) 

Spoiler:

"Aldo: Böhöm Lajcsi is így végezte, szörnyű halált halt. 25 éves volt. 

Anthony: Én is annyi vagyok. Hogy történt?

Aldo: Ráléptek az ujjaira...

Anthony: És belehalt?

Aldo: Bele, pedig nagyon kapaszkodott az ablakpárkányba." 

Sofőrlecke (Driving Lessons, 2006) angol filmdráma

r. Jeremy Brock, fsz. Julie Walters, Rupert Grint

Nem vagyok hanyatt esve Rupert Grint színészi teljesítményétől: sem a HP-ban, sem másutt, de ez egy neki való film. :) (Gyereknek nagyon kis cuki volt, de minden jónak vége szakad egyszer...) Dráma? Igen. De Julie Walters szövege (angolul az igazi) és Rupert Grint mamlaszsága (szintén eredeti nyelven érdemes, ugyanis nem artikulál rendesen, ami némiképp nehezíti a megértést, de teljesen passzol a karakterhez... és ahogy fejlődik a kifejező készsége a gyereknek, úgy fejlődik maga a karakter is...) rengeteg vidám percet tud szerezni. Nem az a végig sírva röhögünk vígjáték, de nagyon jó, az tény. :) 

Itt kedvencem a buszos jelenet. Majd leírom egyszer. :)

Animációs filmek, mesék kategória

Szerintem nem szégyen, ha egy felnőtt szereti a jó meséket. Felnőttként az ember az animációs filmeket másként értékeli, mint egy gyerek. Egy gyereknek gyakran szinte mindegy, csak színes legyen. Nekem viszont nem mindegy, hogy a gyerekem mit néz: alpári marhaságot, aminek semmi értelme (pl. Spongyabob) vagy valamit, ami esetleg tényleg élvezhető és még valami pozitívat tanít is a gyereknek.  

Chihiro Szellemországban (Sen to Chihiro no kamikakushi, 2001) japán rajzfilm

r. Hayao Miyazaki

Nagyon aranyos, kedves és fantáziadús történet. Persze, nagyon japán: a sajátos mondavilágával, ábrázolásmódjával, hitvilágával. Mondjuk túl kis gyerekeknek félelmetes lehet, csak olyan idős kortól engedném nézni, ahol már különbséget tud tenni a valóság és a mese közt gyerek, nyitott más kultúrák megismerésére és képes önálló véleményt is formálni. Szóval 12 alatt semmiképp. :) 

Ludas Matyi (1979) magyar rajzfilm

r. Dargay Attila

Klasszikus. Mindenkinek, mindenhol, mindig. Nagyon jó. Eredeti humora van, a figurák is nagyon jók. Az én kedvencem Vajákos Biri. :) 

Vuk (1981) magyar rajzfilm

r. Dargay Attila

Klasszikus. Nem a kettes, mert az egy SZÉGYEN. Az első és eredeti Vuk rajzfilm (sorozat). Az a valami. 

Szaffi (1984) magyar rajzfilm

r. Dargay Attila

Nincs mit írni róla. Szimplán jó. Nem annyira, mint a Vuk és a Ludas Matyi, de itt elfér. :) 

A halott menyasszony (Corpse Bride, 2005)

r. Tim Burton

Jó, 12 év alatt ijesztő. De nem rossz. Vicces, sajátságos Tim Burton-humorral és világgal. :)

A Vándorló Palota (Hauru no ugoku shiro, 2004) japán rajzfilm

r. Hayao Miyazaki

 Ez is az a mese, ami nem mese. 12 éven aluliaknak nem ajánlott. Amúgy jó, csak van benne háborús rész. 

Nekem a kedvencem a Calcifer. :) Vé olvasta a könyvet is. Nem hasonlít. Ez jobb. :) Állítólag. :) 

Így neveld a sárkányodat (How to train your dragon, 2010) amerikai animációs film

r. Chris Sanders, Dean Deblois

Nagyon aranyos, jópofa mese. Figyeltek benne a skandináv hitvilágra is, hellyel-közzel egész jól. 

Szörny Rt. (Monsters Inc., 2001) amerikai animációs film 

r. Pete Docter

A kedvencem benne Boo. A legjobb, komolyan. Nagyon cuki. :))))

Fel! (Up!, 2009) amerikai animációs film

r. Pete Docter, Bob Peterson

Ez egy igen aranyos, és nagyon megható történet. Én sírtam az elején, de tényleg. :)

Kategórián kívüliek: ez is, az is, de jó

A remény rabjai (The Shawshank Redemption, 1994) amerikai filmdráma

r. Frank Darabont, f.sz. Tim Robbins, Morgan Freeman

Nagyon jó film. Tényleg az. Van benne mondanivaló, elmélkedés, fantázia és ötlet. Nagy kedvenc. :) Mondjuk, aki nem bírja a börtönfilmeket, ne nézze. Van benne verekedős meg mindenféle kemény rész is, de alapvetően egy jó filmmel van dolgunk. 

A bakancslista (The Bucket List, 2007) amerikai film

r. Rob Reiner fsz.: Jack Nicholson, Morgan Freeman

Van mondanivalója, gondolkodós rész, arról, hogy valójában mi teszi teljessé az életet. Nagyon jó kis film. :) 

Halálsoron (The Green Mile, 1999) amerikai fantasztikus thriller

r. Frank Darabont fsz. Tom Hanks, Michael Clarke Duncan

Kemény film. Író és rendező ugyanaz, mint a Remény rabjainál. Csak ez más műfaj, és keményebb film. De jó. Egyszer érdemes megnézni, ha az embernek vannak hozzá idegei. De jó, nem az az ijesztgetésre rámenő nulla, hanem tényleg jó. 

Ausztrália (Australia, 2008) amerikai-ausztrál romantikus kalandfilm

r. Baz Luhrmann f.sz. Nicole Kidman, Hugh Jackman

Nagyon jó film. Tényleg az. Mikor azt hiszed vége, akkor kiderül, hogy még csak a felén vagyunk túl. Nem az a tipikus romantikus kalandfilm... Még szerencse. :)

Repülő tőrök klánja (Shi mian mai fu, 2004) kínai-hongkongi akciófilm

r.: Yimou Zhang fsz.. Takeshi Kaneshiro, Ziyi Zhang

Nagyon jó film, a régi Kínában játszódik. Roppant fordulatos, semmi sem az, aminek látszik. Nem kifejezetten vidám, de nagyon jó és izgalmas film. A képek pedig nagyon jók benne, szépek, jók a beállítások. 

A király beszéde (The King's Speech, 2010) angol filmdráma

r. Tom Hooper, fsz. Colin Firth, Helena Bonham Carter, Geoffrey Rush 

Csak azt mondanám rá, hogy nem véletlenül kapott Oscar-díjat. Nem véletlenül. Nagyon jó. Felirattal nézendő, mert az az igazi. :) 

A segítség (The Help, 2011) amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma

r. Tate Taylor fsz. Emma Stone, Viola Davis, Octavia Spencer

Nagyon jó. Mit is mondhatnék mást. Van benne társadalomábrázolás, jellemfejlődés, kiteljesedő cselekmény. Mindez jó operatőri munkával. Jó és kész. :)

Vasököl (Real Steel, 2011) amerikai sci-fi akciófilm

r.: Shawn Levy fsz. Hugh Jackman

Annak ellenére, hogy akciófilmnek írják, hát nekem nem ez jutott eszembe róla. Kedves családi film. Nem  nyuszikák énekelgetnek benne, az igaz, de a verekedések nagy százalékában gépek ütik egymást a filmen. Nem folyik a vér, és szexjelenet sincs benne... és még mondanivalója is akad valamennyi. Szóval, tök jó film. :)

Fiú a Marsról (Martian Child, 2007) amerikai vígjáték

r.: Menno Meyjes, f.sz. John Cusack

Hát, az lehet, hogy vígjáték, mert ha úgy vesszük a vígjáték az, aminek jó a vége. És tkp. mondhatjuk, hogy ennek is jó a vége, bizonyos értelemben. Azért nem az kacagós vígjáték, inkább az a gondolkodós. Könnyed családi film, mély tartalommal. Érdemes megnézni. :) 

Amélie csodálatos élete (Le fabuleux destin d'Amélie Poulain, 2001) francia-német romantikus vígjáték

r. Jean-Pierre Jeunet, fsz. Audrey Tautou

Érdekes, jó, sajátságos, francia. :) 

Életrevalók (Intouchables, 2011) francia vígjáték

r. Eric Toledano fsz. Francois Cluzet, Omar Sy

Jó a duma benne, amúgy inkább dráma, de jó. :)

Változó szerelem (Flipped, 2010) amerikai romantikus dráma

r. Rob Reiner, fsz. Madeline Carroll, Callan McAuliffe

Nagyon cuki. Csak ennyit mondanék. 

Persze, nekem is vannak "blockbuster" kedvenceim, mint az X-men, amiről állítom, hogy társadalomkritika, és nekem azért tetszett nagyon. És így is van. Pl. Az X-men Origins: Wolverine, kifejezetten nem tetszett, mert az nem szólt semmiről, csak verekedtek meg jöttek-mentek. Pedig Hugh Jackman játszotta a főszerepet, és mégse. Szóval, lehet nem elhinni, de az X-ment én TÉNYLEG a társadalomkritikája miatt kezdtem nézni. Nem Hugh Jackman miatt, aki amúgy a kedvenc színészem, de azért, mert TUD énekelni, táncolni és játszani, ami sok más színészről nem mondható el, és nem azért, ahogy kinéz vagy nem néz, mert az csak smink és optikai beállítás kérdése, hogy ki, hogy néz ki egy filmen. Ez a lényeg. :) Lásd Robert Downey Junior az Ironmanban. Hát milyen egy szottyadt, öreg fószer az már, és addig sminkelték, még leírhatott 10 évet. :) Tehát, legyen eszenciája a filmnek, vagy legalább legyen szórakoztató, a színész meg legyen tehetséges, ne valami nulla.

Vigyázz mit kérsz...

Hahá! Bandi házasodik, végre! Gyakori olvasók (Statisztikák azt sugallják, hogy 3 db - szerintem még a nevüket is tudom :D) felfigyelhetnek, hogy hát végre elveszi Bébét. Hát nem veszi el, vagyis ez egy másik Bébé. Bandi fiatal, ez már csak így megy a mai fiatalok körében. A barátok (barátnők) jönnek-mennek, az ellenségek meg csak gyűlnek. Jelzem Bandi konszolidált, nem olyan mint bátyám (minden héten új nő), csak nem számolok be itt minden eseményről, mert mért is tenném, szóval Bandi menyasszonya (és immáron több éve barátnője, úgyhogy annyira már nem is új) legyen mondjuk Andi. Mert így vicces. Aztán mindenki eldöntheti, hogy így hívják-e szerinte, avagy csak én találtam ki a nevet a poén kedvéért. :) Szóval Bandi házasodik. Végre, végre. Andi, aki meg aztán olyan fiatal, hogy a fenekén a tojáshéj, ő is házasodik, mármint, hogy ő az említett menyasszony. (és ennek a mondatnak alig volt információértéke... :D)  Ez is tök jó, ez nem végre, mert mint mondtam: nagyon fiatal leányról beszélünk. Na jó, hozzám képest az, de én már vén vagyok, mint az országút, mint tudjuk... :)
Tehát házasság, és az általában, jobb esetben ESKÜVŐvel is jár. Nahát itt kezdődtek a problémák, mert Bandinak esküvői tanút kell választania. Egyértelmű volt: három legjobb barátja van, ebből egy fiú, tehát akkor ő lesz. Csak hogy ez a egy legény éppen nem biztos, hogy el tud jönni az esküvőre, így kiesett a kosárból. Szomorú, mert most vadászhatja a világvégéről az annyira nem jó barátot, egyetemi sorstársat, vagy a multifunkciós világvégi rokont, mert köll egy férfiembör tanúnak. ...és itt csavarodunk rá a témára, amit a cím sugall, mert furmányos felvezetés csak álca további mélyen szántásokba való belekezdéshez. Szóval Bandi béna alfahím, ergo férfi tanú kell legyen. Na, itt vagyunk meglőve, mert hogy hiába Bandi a legjobb barátom, én még is csak nem vagyok férfi, így maximum csak segíteni tudom a remek ötleteimmel a keresgélést. Bezzeg unokatesóm esküvőjén lehettem volna tanú, mert véletlenül lány, akkor meg pont, hogy Madridban főttem puhára pont, úgyhogy a fene vinné el, hogy mindig sikerül elpuskázni a lehetőséget ilyen szerepekre. Na, de nem erről akartam írni, mert ez bagatell ügy.
A lényeg, hogy még az egyetem elején (i.e 236-ban) bekerültem a - csak Birkenaunak csúfolt - tyúkólba, és lettek igen jó barátaim, mint úgy általában. Én ezt a helyzetet nagyon élveztem, amíg ki nem derült, hogy Vé legjobb barátja Eszter, Sutsz legjobb barátja valaki otthonról, Varga legjobb barátja Emm és Zsófi legjobb barátja Nóri. És a kör be is zárult, a jó fejek erősen kezdtek fogyni a környékről. Én szívesen ringattam magamat abba  képzetbe, hogy az én legjobb barátaim ezek meg azok, de a valóság az, hogy úgy gondolom, az ember a legjobb barátjával azért mondjuk havonta beszélget. (Persze az én egyik legjobb barátom Bedi, de ő a húgom, úgyhogy följogosítva érzi magát, hogy ehhez mérten is viselkedjen, vagyis eltűnjön évekre és hírt se halljak felőle, pedig itt lakik 5 percre, állítólag... :P). Szóval úgy kezdtem nyöszörögni a Jóistennek, hogyhát szép ez, szép ez, de azért az egyetemre kéne valami legjobb barát féle, mert én nagyon szeretem a barátaimat, de azért mégis csak bánt, hogy már lecsusszantam a legjobb barát szerepről, mert abból jó esetben is maximum kettő van (Bandi szerint három... kis naiv), és itt már mindenkinek van egy csomó. :-/  Szóval elkezdtem imádkozni egy legjobb barátért. Persze nem kaptam, hah, mert az nem úgy szokott történni, hogy az ember imádkozik és másnapra díszcsomagban ott a kért dolog az ablakban. De azért imádkoztam, és mondtam az Úrnak, hogy nekem tök mindegy milyen szerencsétlen, vagy kicsoda, csak normális legyen. Gondoltam például Varga pont jó lenne. Aztán telt az idő, és jött mindenféle esemény meg szolgálat meg minden egyéb, le is kötötte az energiáimat rendesen. Aztán egyszer csak rájöttem, hogy végül is Isten meghallgatta a kérésemet, mert Bandi lett az egyetemi legjobb barátom. DE LEGKÖZELEBB KIKÖTÖM, HOGY LÁNY LEGYEN! Mert ezt elfelejtettem hozzátenni.... :)))) (és akkor még tanú is lehetnék... :D)
Tanulság: Vigyázz mit kérsz, mert a végén megkapod! :)

Nyunyóka csibészkedik

Nyunyóka a világ legaranyosabb gyereke. De komolyan. Én imádom. Mivel beszédben még csak a váváváveveveüüüü-nél tartunk Mozgásban pedig a forgásnál, így azt gondolhatnák az emberek, hogy Nyunyókával semmi, de semmi izgalmas nem történik. Dehogynem!
Először is Nyunyóka csibész, már most, pedig nem rég született. Anya - =én - megtilt neki valamit, pl a papucsom rágását, és elveszem onnét, addig mesterkedik, izeg és mozog mire valahogy megint a szájában a papucsom. Közben rám les és vigyorog, nézi meddig mehet el. Hasonlóan egy másik baba takaróját is megszerezte. Ha tudna beszélni, valahogy így zajlott volna a párbeszéd:
- Helló, Nyunyóka vagyok, de jó takaród van!
- Ugye? Jó puha, anyukám vette.
- És ez címke is milyen remek rajta, megkóstolhatom?
- Hát...
...de a választ meg sem várva, Nyunyóka szája teli van a címkével... a másik baba cuccának címkéjével, és közben élvezettel vigyorog Anyára, hogy hahahá, micsoda jó címkét találtam, ilyen otthon nincs. (Az itthoni címkék már mind ki lettek próbálva, az már nem is izgi). Erre Anya, miután a másik baba anyukája szeme villámokat szór, gyorsan odasuhan Nyunyókához, és elveszi onnét, hogy hát már megint hogy keveredtél ide, ahová nem szabad? és amikor Nyunyóka megint csak arra sündörög a címke irányába, akkor én megint közbelépek, erre jön a sírás, meg a "gonosz vagy, Anya" - hiszti.
Szóval lesz itt még izgi dolog, én úgy érzem. :)

Nostalgic series: the Road to Avonlea

Nowadays, we are watching Road to Avonlea serie at home (I used to watch it, when I was a child). I like this serie, but I had to realise, that it was made 20 years ago! yay! - time is passing really fast!
I liked this show cause all the characters improved personally and every part had a point, a good thing to tell about important things in life like friendships, love, family.

So, here are some pictures from the show, and of the characters - they look like nowadays.
Some comments from me. :)

Well, she is Sarah Polley, played Sara Stanley. She was great. she plays in dramas and "non-Hollywood" fictions. I think her best film is the Secret life of Words. I liked that. :) She was the most talented among the children.

She is Gema Zamporogna, played Felicity King. She was really good, not as good as Sara, but - oh well - not bad. To tell the truth, she was not a really beauty as a child. She was a nice, but not really beautiful. But she improved a lot. She is better now. If I know well she is a pilates teacher and has two children. :) 

He is Zachary Bennett, played Felix King at RTA. Well, he was a nice, but really ugly boy... and now, he is a not nice, and really ugly man, yuck. Poor thing. He looks like a serial killer. He would be good for thriller, or horror films to be the "monster" in it. :D To tell the truth, he improved a lot during the RTA years as an actor, but I hope he can sing better than acting, because he has some kinda rockband. Good luck. 

Michael Mahonen, played Gus Pike. He played a 19-year-old-boy, when he was 26! UGH! He didn't change, just became older. Well he must be around 50 now, so he is old. :) (Muhahaha... when I will be 50 I will say I'm still NOT old. :D) IMDB doesn't know a lot about him. Neither do I. :) 

I don't show pictures of the older characters, because they hadn't change a lot, just became older. 

The best character was Jackie Burroughs - a really good actress - as Hetty. R.I.P. :(

I like the old ladies very much. They were so funny. :) 

And at the end, - as my friend would say - the "WTF? category" (I don't use abbreviations like this, just quoted :) ) winner is Heather Brown

from this girl: 

to this woman:

For me it's the no comment category. Hope she won some kind of beauty prize with her new look, 'cause as an actress... well, she hasn't got too much to rely on... :P 

Öröm és küzdelem

Egy gyerek érkezése mindig nagy öröm. Persze, hogy az. Nagyon sok internetes oldal és nyomtatott szakkönyv szól arról, hogy milyen öröm egy kisbaba, meg hogy milyen fontos a kötődés, a szoptatás és égjen el máglyán, aki nem úgy csinálja. Az anyukák többsége biztos csodálatos. Remekül menedzseli az idejét, vidám, kipihent, boldog. Félév alatt visszanyeri szülés előtti alakját, a gyereke tip-top, 3 óránként eszik, kizárólag anyatejet, mert ugye szopik vagy 2 éves koráig, mert az a hiperjó, mondja a WHO.  Szuperanyuka természetesen hordozóban viszi jobbra-balra a gyerekét, amit megköt vagy felcsatol, huss. Válsághelyzetre van készenlétben azért babakocsi, amit csak fölkap, ha lépcsőn kell levinni, mert szuperanyukának mit számít, hogy a babakocsi plusz 10 kiló a gyereken fölül. Természetesen szuperanyuka ösztönből tudja, hogy mikor miért sír a gyerek, és ha sír mit kell vele tenni. Az ő gyereke természetesen a legboldogabb kisbaba a világon. Szuperanyuka a baba mellett tanul, köt, olvas, vasal, háztartást vezet, főz, mos, takarít, ellátja a nagyobb gyerekeket, és még a fodrászhoz is van ideje elmenni. A gyereke soha sem kakis egy percnél tovább, és persze mindig van tiszta, vasalt ruhácskája. Szuperanyukának mindig van ideje a nagyobb gyerekekre is. együtt kézműveskednek, míg a kicsi alszik. Szuperanyuka egy hős. Az anyukák mintaképe, a feleségek gyöngye, mert egy szuperanyukának a férjére is van mindig elég ideje és türelme. Szuperanyukával ugyanaz a gond, mint a derék asszonnyal a Példabeszédek könyvében. Nem létezik.
Ha valaki mégis szuperanyuka, legyen büszke magára, és ne olvasson tovább, hisz a következő írás a nem annyira szuper anyukáknak szól.  
Gyereket vállalni öröm, és kell is, és tök jó. De azért nem könnyű, valljuk meg. Most néhány tévhitet szeretnék az alábbiakban eloszlatni.

1. tévhit: ha nem természetes úton szülsz, nem vagy igazi anya
Hülyeség! Kihordtad a gyerekedet, az volt legalább akkora meló, mint megszülni. Rengeteg császáros anyuka érzi úgy, hogy csődöt mondott, hiszen "nem képes szülni". Baromság. Így alakult, hogy császározni kellett. Olyan gyermekágyas szobában voltam, ahol hat anyukából én voltam az egyetlen, akit nem császároztak. És mind jó anyuka volt, a saját gyereküknek a legtökéletesebb.

2. tévhit: ha nem szoptatsz, rossz anya vagy
Ez is marhaság. Nagyon sok, magát nagyon okosnak képzelő ember van a világon, akik rengeteg jó tanácsot tudnak osztogatni arról, hogy miért kell szoptatni, meg hogyan kell szoptatni. Ezek az emberek el sem tudják képzelni, hogy van olyan helyzet, amikor nem lehet szoptatni. Az ő szemükben, aki nem szoptat maga a gonoszság megtestesítője, aki nem törődik a gyerekével, aki önző, hisz nem akarja azt a kis kellemetlenséget vállalni a gyerekéért. Nos, ha nem tudsz szoptatni, de akarsz, akkor tudd, hogy nem a te hibád. Nagyon sok akadálya lehet a szoptatásnak. Például, ha nincs elég tejed. A nagyon okosok azt mondják, hogy tegyük mellre a gyereket gyakrabban, akkor majd megindul. De hidd el, van akinek ez sem segít. hiába teszed mellre a gyereket, ha a gyerek csak szenved, mert nem jön semmi táplálék számára. Ha nincs a ciciben semmi, akkor a gyerek egyszerűen nem fogja szívni, mert a babák is tudják, hogy döglött lovat kár megülni. Persze mindenkinek van egy jó tanácsa erre az esetre.
- Homeopátiás szerek: én a helyedben kidobnám. Nem szeretnék kecskeszar (már bocsánat) vagy gyilkosgalóca molekulát szedegetni, akármennyire hatásos is. Nagyon kreatív neveket tudnak adni ezeknek a bogyóknak, de ha szerencséd van, akkor nincs hatóanyag a kapszulában, amit beszedsz. Ha meg van, azt meg inkább ne kérdezd, hogy honnét. (Aki nem hiszi, járjon utána. A homeopátiások nem rejtik véka alá, hogy miből és hogyan készítik a "gyógyszereiket".). A homeopátia annak hat, aki hisz benne, de akkor már olcsóbb, ha C-vitamint szedsz, és az legalább tényleg használ.
- Szoptatós tea. Van akinek beválik, van akinek nem. Csodát nem szabad várni tőle.
- Sör: hasonló a teához
- Masszírozás: millió változata van. Így vagy úgy, ha nincs, akkor masszírozhatsz napestig, akkor sem lesz több.
- kézi fejés: Ha a gyerek szívóhatására nem jön, akkor a fejésre sem fog.
- simogatás: Aha.. hát persze...
(bővebb infó: www.lll.hu, www.szoptatasert.hu)
- béke, nyugalom, alvás: a kisbabák két-három-négy óránkét esznek. Éjszaka is. Ezt nem mondták?
Persze vannak, akik már végigjárták ezt az utat és rájöttek, hogy van hogy nincs. És akkor mégis csak muszáj pótlást adni. De az okosoknak erre is van megoldásuk.
- Szoptanít készülék: Ami drága is, macerás is, és ráadásul intelligensebb babákon ki se fog.
Aki meg azt mondja, hogy a szoptatás pihenés meg ha egész nap rád van kötve a baba, az is. Az jöjjön ide és csinálja végig azt, amit én. Vessék rám a köveket, de ha kell, én tápszert adok a gyerekemnek CUMISÜVEGBŐL. Lehet, hogy a pokol kénköves bugyraiban fogok sínylődni emiatt, de legalább a gyerekem nyugodt, kiegyensúlyozott baba lesz.
Úgyhogy ha valaki hasonló cipőben jár mint én: tudja, hogy nem rossz anya, mert tápszert ad a gyerekének. Kínozni egy gyereket üres mellekkel, fáradt, ideges anyukával, akinek leszakad a dereka az egész napos hordozósditól és szoptatástól, biztos nagyobb erény, de az én gyerekem az elején pl. 4 órán keresztül szopott, és már azért hagytam abba, mert úgy gondoltam, hogy talán ennem nekem is kell. Persze ekkor ordított szerencsétlen, és az egyik okos rögtön megadta a választ: mellre kell tenni. (Téged meg forró szurokba mártani, még sem tesszük. Sajnos.)
Megjegyzés: a homeopátiát leszámítva (amit nem is fogok kipróbálni, még ha patakokban folyna tőle a tejem, akkor se)  az ÖSSZES módszert kipróbáltam hosszú heteken keresztül. Eredmény: nulla, de ennek ellenére nem adom föl. Küzdök. Úgyhogy ha nekem még egyszer be mer szólni valami főokos, tuti leütöm.

3. tévhit: Egy anya ösztönösen tudja miért sír a gyereke
Frászt. Nem tudja. Hosszú hetek munkája mire kideríted, hogy most meg miért ordít ez a gyerek. Nem éhes, nem szomjas, pelenkája tiszta, nincs melege, nem fázik, nem fáj a hasa, akkor meg mi baja van, amiért reggel héttől este tízig folyamatosan üvölt? Aki ilyeneket állít, annak nem volt saját gyereke.... vagy volt, és azt rosszul látta el, mert etette, mikor tisztába kellett volna rakni. Tehát ő a rossz anya, nem te, aki próbálja kitalálni, hogy mi a valódi baj. Amúgy van, hogy a gyerek csak sír. Nem tudni miért. Csak. Front van, vagy valami nüansznyi eltérés van a kis világában, ami zavarja. Ha semmi nem használ, hát semmi nem használ. Most az én gyerekem csinálja ezt. Már eljutottam oda, hogy vagy kidobom az ablakon, vagy benyugtatózom, vagy valami lesz, mert nem bírom. De a nagy ordításban kifáradt és elaludt, így most véletlenül csönd van, és panaszkodhatok a blogomban. :)

4. tévhit Gyereket vállalni csupa öröm, minden anya csupa boldogság
Vagy fáradt és a francba kívánja a büdös kölköt. Ilyen is van. Engem hitegetnek azzal, hogy lesz még jobb is. Amúgy én imádom a kislányomat, nagyon okos, ügyes, szép kislány (love Nyunyóka :) ), úgyhogy igenis aláírom, hogy csupa öröm, de van, amikor a küzdelem rész kerül előtérbe. És nyugodtan érezd azt, hogy "elmennék egy nap szabadságra". "Én is mennék, mennék...", hogy nagyokat idézzek, de nem lehet. Állítólag idővel könnyebb lesz. Nos, erről még nincs tapasztalatom, eddig stagnálnak a nehézségek, nem javul a szituáció. (...és ebben a pillanatban a fejem fölött elkezdték pattogtatni a labdát. De fölmegyek, és fejbe rúgom a szomszédot, az is biztos.)

Na, Nyunyóka ébredezik, úgyhogy ennyit az én okoskodásaimról. :) De mindenki tudja meg, hogy igenis jó anya, ha a gyerekét nem egy szemeteskukába rakta szülés után, akkor mindenképpen az. :)

hopp!

Hopp hopp hopp... ez a blog jött szembe...
http://biztosut.blogspot.com/
Persze, nem véletlenül... részletek talán később... :)

Meet the Potters

Potterék (valójában nem Potter, mert az angol név, hanem más, de most itt mindegy) a földszinten laknak négyemeletes társasházunkban. Anyukám meg én a negyediken. Legalábbis így volt, még férjhez nem mentem és el nem költöztem otthonról. De Potterékkel addig voltak kalandjaim nekem is még ott laktam, szóval ez egy múltba vesző iromány lesz. Ezt jól megaszondtam.
Potterék egy jelenség család. Kb. 15 éve költöztek a házunkba, azóta színesítik mindennapjait a közösségnek: Pl. mikor mész haza péntek délután ötkor a suliból, hogy végre egy nap, amikor előbb hazaérek és a rendőrség nem enged be a házba, mert Potteréknél balhé van, vagy amikor kisebb katonai alakulat masírozik be a földszintre, hogy rárúgják Potterékre az ajtót, mert egy éve nem fizetik sem a vizet, sem a villanyt, sem a semmit, és kikapcsolni nem lehet, mert társasház és úgy van kitalálva, hogy ha nekik kikapcsolják, akkor nekünk is.. vagy mikor a házban nyomoz az Interpol (!!!), hogy nem rejtegetjük-e Bélát, és tudjuk-e hogy kicsoda, és egyébként is mit tudunk?
De azért sok mindent köszönhetünk nekik, pl. ők indukálták a zárat a kapura. Ugyanis nálunk hosszú évekig nem volt zár a lépcsőház bejárati ajtaján, mert nem kellett. "Szegény házba szegények laknak, ide nem jön úgyse senki" alapon, nem is lehetett még becsukni se a kaput rendesen, nemhogy zár, kackac... "ide már csak hozni lehet", ahogy a képviselő mondta. Aztán beköltöztek Potterék. És itt kezdődtek a bajok, mert Potterék nagy családban élnek (11-en laknak 52 nm-en, bejelentés szerint, amúgy szerintem legalább 50-en) A nagy család nagy baráti körrel, kuncsaftokkal a családi bizniszhez, dílerekkel, és egyéb alvilági figurákkal rendelkezett, de amilyen sokan voltak, olyan szeretőek voltak mások iránt, amolyan befogadó jellemek...
Befogadták a csöves bácsit a lépcsőházba, a szipus embert a pincébe, szóval nagyon jótét lelkek...
De akkor mikor hajnalban az akkor még csak 65 éves Jani bácsinak kellett kitessékelnie a csövest a családjával és baráti körével együtt a lépcsőházból, mert elfeküdték az utat, akkor döntött úgy a köz, hogy ide már pedig zár kell... (gonoszabb gondolatok szerint olyan, amihez Potteréknek nincs kulcsuk... de mivel jogaik vannak, ezért nem zárhatjuk ki őket a házból... sajnos.. marad a füstbomba... ) De végül is felszerelték és immáron 10 éve van zár a kapun, ami eddig 25-ször romlott el, mert Potterék nem tudják rendeltetésszerűen használni. Annyira megszokták, hogy csak löknek egyet a vasajtón, és bent vannak, hogy nem bírnak róla leszokni.. a zárt ajtó meg nem nyílik, ha csak lökdösöd, ez benne lényeg... és ők bosszúból általában berúgják a kb. 5 centi vastag biztonsági ajtóüveget... vagyis bocs... "véletlenül nekiszalad a kisgyerek" és egy gyerekkel csak nem fogjuk már kifizettetni a kárt, hát milyen szívtelen dögök vagyunk mi? Szóval ilyenek Potterék. Kalandosak.
A topsztorik egyike a szipus ember, aki a kutyájával (!!!) együtt lakott Potterék pincéjében vagy két hétig.

Mert hát úgy kezdődött, hogy minden lakáshoz jár egy pince. Egy amolyan 5 nm-es szokásos panelpince, ráccsal az elején. Ezekkel az a gond, hogy ezek egy légtérben vannak helyileg. És mikor Potterék megkapták az egyiket, kulcsot is kaptak a közös légtérhez.... és valamilyen varázserővel bírhatnak, mert lépten nyomon átvarázsolódott ez meg az a pincében.. először a szomszéd biciklije változott cigarettacsikké, másszor Jutka néni ott telelt virágai helyett keletkezett egy szemétkupac (mondom: Potter), szóval minden és mindenki kezdett gyanakodni, hogy nem maguktól tűntek el ezek a dolgok a pincéből... És persze a mi pincéket is atrocitás érte, mert van szerencsétlenen egy kartonpapír, hogy ne lássák, hogy mekkora szemét és rumli van ott. De hát ezek meg azt hitték, hogy ott van Magyarország aranykészlete, csak jól eldugtuk, és kicsit megszaggatták a kartonpapírunkat, amit verejtékes munkával szereltünk föl édesanyámmal a mínusz 10 fokban még hajdanában-danában. Persze, aztán kiderült, hogy csak törött műanyag játékok meg egy kimustrált szánkó, és néhány Fürge Ujjak magazin van a pincénkben, így nem verték le a lakatot. Legalább.

Tehát egy idő után elmúlt a liberális és toleráns szellem a lakóközösségben, pláne mikor ráfirkálták a frissen meszelt falra, hogy "hozzd visza amit elvítél tudom kivagy"... szóval ez volt a végszó, és kipateroltuk Potteréket, mondván jobb lesz nekik különeső pincével.

Ezért megkaptak egy bazi nagy tárolót, csak a köz nyugalmának érdekében. És ők úgy gondolták, hogy hát ezt szobának is lehet használni, és ide fogadták be a szipus embert a kutyájával, aki két hétig szórakoztatta a nagyérdeműt... egészen addig még rá nem rontott az akkor 78 éves Éva nénire, és ő meg karakán asszonyság lévén feljelentette a rendőrségen, a jegyzőnél, a hivatalnál, a közösképviselőnél, a lelkésznél, – mert hogy református volt a néni, még élt –, meg még legalább öt helyen, hogy már pedig "távolítsák el az urat meg az ebét, mert hogy házi állat tartása a mi házunkban csak lakóközösségi engedéllyel lehetséges, az meg a lakónak nincs"...

Úgyhogy ilyen alapon (is) kidobták a bácsit a pincéből, Potteréknek meg ejnyebejnye járt érte...

Igazából amióta az Interpol elkapta Potter Bélát és a Csillagban hűsölt egy darabig, meg a Potter Drogos Lány is kapott szociális alapon egy lakást, azóta viszonylag béke van. Csak a lakótelepen kifogásolták mikor Potterék lenyúlták az egyik háztömb padját és derékig beásták a földbe a mi házunk előtt. De senki nem volt elég bátor vitatkozni velük, úgyhogy ennyiben maradt a téma.

Játékvilág

Jártamban keltemben be-betérek egy játékboltba ad hoc. Szeretek körülnézni ilyen helyeken, na nem pályázom sem a legújabb LEGO gyűjteményre, sem pancsoló Barbie 269. kiadására. Egyszerűen kíváncsi vagyok.
Mivel azt gondolom, hogy az, hogy hogyan neveljük gyermekeinket megmutatja, hogy milyen társadalomban is élünk, mindig érdekes tapasztalat egy ilyen üzlet. Legutóbb kb. egy éve, kettő voltam ilyen boltban nem vásárlási céllal.

A korábbi tapasztalataim.

1-2 éve nagy divatja volt a nagyfejű babáknak. Ezek tkp. ugyanolyan babák, mint a Barbiek, csak aránytalanul nagy a fejük, a fejükön a szemük és a szájuk meg pláne aránytalan. Ilyen babákból lehetett kapni ezernyi változatot. Az akkor divatos ruhák mini változataiban pózoltak a műanyaglányok, engem meg a frász kerülgetett egyiktől másiktól. A barátnőm, aki akkor velem tartott csak ennyit mondott ezekre a babákra: "mint egy domina..." Hát, talán nem is nagyon fűznék ennél többet a jellemzéshez, tényleg valami szexuális perverziótól fűtött ember tervezhette a külsejüket, de hogy én a 10 éves lányom kezébe ilyet akkor sem adnék, ha ingyen lenne, az biztos. 
Legutóbb nagy reneszánsza volt Micimackónak: Micimackó volt az összes plüssfigura, természetesen Verdák, Hannah Montana (akiről még mindig csak sejtéseim vannak, hogy filmsorozat szereplője lehet, de akkor meg mért énekel?) és valami igen csúf szörnyek mellett még Spongya Bob és barátai voltak a nyerők. No, meg persze a kihagyhatatlan: Harry Potter. Ez afféle keményvonalas fogyasztóvá nevelés, sajnos, akármilyen szép is egy Disney mese, egy célja van a körülötte levő kampánynak: irányítható fogyasztóvá nevelni a legkisebbeket is.
A legjobban a társasjátékokat szeretem, mert akárhogy is, elmúltak azok az idők, mikor a társasjáték egy dobókockát és három bábut jelentett. Egyre kreatívabb és felnőttek által is élvezhető játékok jelennek meg a piacon. Catan, Carassone és társaik csak a kezdet. Biztos vagyok benne, hogy folyamatosan bővülni fog a jó társasjátékok köre.  
Természetesen, a játékboltok állandó elemei a fajátékok, meg kicsi műanyag izécskék, meg ruhácskák, cipőcskék, kézműves golyócskák, pakkocskák, rajzszettecskék... kislányoknak, kisfiúknak. 3D puzzle, modellautó meg távirányítós repülő a nagyobb gyerekeknek.

A helyzet jelenleg nem sokat változott, viszont legutóbb örömmel konstatáltam, hogy örömlányokat meghazudtoló öltözékben lifegő Barbie és Barbie-utánzatok kishíján teljesen eltűntek, felváltotta őket az új divat: (Disney) hercegnők. Disney hercegnők folynak mindenhonnan.. itt Hamupipőke, ott Hófehérke, amott a Kis Hableány, megint máshol Seherezádé, vagy kicsoda az Aladdin meséből. (Bedi húgom biztos tudná a neveket, nagy rajongó. :)) Egytől egyik fröcsöntött változatban pompáznak a Disney figurák. Amit nem a Disney talált ki, azt kitalálta a Matel. (A Barbie babákat a Matel cég gyártja.) Pillangó hercegnő, Hercegnőiskolába járó hercegnő, Tündérhercegnő, Naphercegnő, Szivárványhercegnő, Dzsungelhercegnő, elmebaj hercegnő... A csapból is folynak a hercegnők meg a királynők.. ennek rózsaszín a haja, annak lila a szárnya. Van vegyítve is Tündérhercegnő álnéven kék, csillogós szárnyakkal, csillivilli ruhácskával és lila műanyagkoronával. Adnak hozzá értékes, fröcsöntött karkötőt is a kislánynak, aranyszínűt, szívecskeformájút. Elenyésző mennyiségben vannak azért strandoló Barbiek meg etélyiruhás és menyasszony Barbiek, ezek csak sima emberek, nem hercegnők, még szerencse. Belegondoltam, hogy az én gyerekkoromban milyen babák votlak a "menők". Nos, persze Barbie nálunk is nagy szám volt, sírva könyörögtem érte több éven keresztül, mire a család összespórolt egy no name darabra. De lett. Az tényleg no name volt, mert azon kívül, hogy volt egy rózsaszín szép ruhája, meg egy textil koronája, sok mindent nem tudott, de nekem akkor is ez volt a legnagyobb kincsem.. egészen addig még le nem törtem a fejét... (hopsz... :) ). Akkoriban a kilencvenes évek elején divatos sztreccsruhás, "ultrahair" Barbiek voltak a jellemzőek, aminek egyszer le lehetett vágni a haját, és rakhattál bele póthajat a fejébe, és akkor megint hosszú lett, de jó. Hozzáteszem.. egyszer minden babának le lehet vágni a haját, ezt minden gyerek tudja... :D Akkoriban is voltak királynők, azt hiszem, a babavilágban, de főleg a menyasszonyok voltak a nyerők.. vagy ötvenféle menyasszonyi Barbiet lehetett kapni. Volt állatidomár Barbie is, ami mellé lehetett lovat meg kutyát venni, de a kedvencem, akkor is a kerekes székes Barbie volt. :D Persze, a fent felsoroltak közül egyiket se láttam élőben, a sajátomat kivéve, talán Bedinek volt egy ultrahair babája, de ennyi. Akkoriban az elfogadásra próbálták nevelni a gyermekeket, megjelentek a fekete meg vöröshajú Barbie barátnők (hadd ne tudjam mi volt a nevük, biztos Barbie az is, vagy nem. :P ) A feketebőrű, indiai meg kínai Barbiek, a kerekesszékes, a a terhes, a nem tudom milyen babák. Most meg mindenki hercegnő, meg menyasszony, meg divatdiktátor. De főleg hercegnő. Hogy mennyire borzasztóan ízlésromboló amúgy ez a fene nagy hercegnősdi mutatja, hogy a hercegnő vonalnak nincs vége. Megjelentek a hercegnők legjobb barátai: az egyszarvúak. Csillámpóni kifejezésen eddig csak nevettem, hogy áhh ilyen nincs.. de van! Csillogós, rózsaszín, szárnya van, meg egy szarvacskája, ami szintén csillogós rózsaszín, csak más árnyalatban, rosszabb esetben hangot is ad (nem akarom tudni), jobb esetben plüssből van, és nejlon borítja kicsike testét. Nagy, ronda, ízléstelen és marha drága. A kislányok imádják.
A csillámpóni, avagy csillámunicornis mellé jár mini ruhácska is.. változatosság kedvié szintén rózsaszín, és van hozzá műanyag tiara meg varázspálca.. csak tízerzer.. potompénz egy ilyen vacakért.

Hogy a divatos gyerekjátékok ízléstelenek, azt eddig is tudtam. Nem mondom, hogy visszasírom a perverzek babáit, mert nem sírom, de ez az émelyítően édeskés, hercegnős nyáltenger, ami folyik a gyerekekre (és akkor a kisfiúk játékaival nem is törődtünk, maybe next time) ugyanúgy hányiger keltő. Egyszerűen rombolja az ízlést, a fantáziát, az egyéniséget. Idióta plázacsirkéket csinál az alapvetően aranyos kislányokból. Ezek után én nem csodálkozom, hogy futószalagon kerülnek ki a "Doktor Szöszi" c. filmből ismert lánykák a gimnáziumokból és egyéb középfokú oktatási intézményekből. És a helyzet csak romlik. Ez a tápos generáció, akik manapság a Nyugatiban ücsörögnek a földön szabadidejükben, füvet szívnak, diszkóba vagy rockkoncertre járnak, kólát isznak reggelire, szögekkel veretik ki az arcukat és egyéb testrészeiket, szóval ez a tápos, nihilben élő, semmi iránt sem fogékony, hamburgergeneráció is volt valaha aranyos kisgyerek, meg magát kiránylánynak képzelő kislány, csak valahogy félrenevelődtek, valahogy, valamit nagyon elszúrtunk. És ez látszik a játékokon. Most már nem mini felnőtteket akarunk csinálni a gyerekekből, meg elfogadásra nevelni, mint régen, most már az idétlen gyerekkorban akarjuk megtartani őket. Csak a Disney világ hamis világ, ahol herceg jön fehér lovon és fölébreszti Csipkerózsikát, aki 100 évnyi alvás után is 16 éves maradt. Ugyan, ez csak mese. Szép dolog, de azért van határa.