Játékvilág

Jártamban keltemben be-betérek egy játékboltba ad hoc. Szeretek körülnézni ilyen helyeken, na nem pályázom sem a legújabb LEGO gyűjteményre, sem pancsoló Barbie 269. kiadására. Egyszerűen kíváncsi vagyok.
Mivel azt gondolom, hogy az, hogy hogyan neveljük gyermekeinket megmutatja, hogy milyen társadalomban is élünk, mindig érdekes tapasztalat egy ilyen üzlet. Legutóbb kb. egy éve, kettő voltam ilyen boltban nem vásárlási céllal.

A korábbi tapasztalataim.

1-2 éve nagy divatja volt a nagyfejű babáknak. Ezek tkp. ugyanolyan babák, mint a Barbiek, csak aránytalanul nagy a fejük, a fejükön a szemük és a szájuk meg pláne aránytalan. Ilyen babákból lehetett kapni ezernyi változatot. Az akkor divatos ruhák mini változataiban pózoltak a műanyaglányok, engem meg a frász kerülgetett egyiktől másiktól. A barátnőm, aki akkor velem tartott csak ennyit mondott ezekre a babákra: "mint egy domina..." Hát, talán nem is nagyon fűznék ennél többet a jellemzéshez, tényleg valami szexuális perverziótól fűtött ember tervezhette a külsejüket, de hogy én a 10 éves lányom kezébe ilyet akkor sem adnék, ha ingyen lenne, az biztos. 
Legutóbb nagy reneszánsza volt Micimackónak: Micimackó volt az összes plüssfigura, természetesen Verdák, Hannah Montana (akiről még mindig csak sejtéseim vannak, hogy filmsorozat szereplője lehet, de akkor meg mért énekel?) és valami igen csúf szörnyek mellett még Spongya Bob és barátai voltak a nyerők. No, meg persze a kihagyhatatlan: Harry Potter. Ez afféle keményvonalas fogyasztóvá nevelés, sajnos, akármilyen szép is egy Disney mese, egy célja van a körülötte levő kampánynak: irányítható fogyasztóvá nevelni a legkisebbeket is.
A legjobban a társasjátékokat szeretem, mert akárhogy is, elmúltak azok az idők, mikor a társasjáték egy dobókockát és három bábut jelentett. Egyre kreatívabb és felnőttek által is élvezhető játékok jelennek meg a piacon. Catan, Carassone és társaik csak a kezdet. Biztos vagyok benne, hogy folyamatosan bővülni fog a jó társasjátékok köre.  
Természetesen, a játékboltok állandó elemei a fajátékok, meg kicsi műanyag izécskék, meg ruhácskák, cipőcskék, kézműves golyócskák, pakkocskák, rajzszettecskék... kislányoknak, kisfiúknak. 3D puzzle, modellautó meg távirányítós repülő a nagyobb gyerekeknek.

A helyzet jelenleg nem sokat változott, viszont legutóbb örömmel konstatáltam, hogy örömlányokat meghazudtoló öltözékben lifegő Barbie és Barbie-utánzatok kishíján teljesen eltűntek, felváltotta őket az új divat: (Disney) hercegnők. Disney hercegnők folynak mindenhonnan.. itt Hamupipőke, ott Hófehérke, amott a Kis Hableány, megint máshol Seherezádé, vagy kicsoda az Aladdin meséből. (Bedi húgom biztos tudná a neveket, nagy rajongó. :)) Egytől egyik fröcsöntött változatban pompáznak a Disney figurák. Amit nem a Disney talált ki, azt kitalálta a Matel. (A Barbie babákat a Matel cég gyártja.) Pillangó hercegnő, Hercegnőiskolába járó hercegnő, Tündérhercegnő, Naphercegnő, Szivárványhercegnő, Dzsungelhercegnő, elmebaj hercegnő... A csapból is folynak a hercegnők meg a királynők.. ennek rózsaszín a haja, annak lila a szárnya. Van vegyítve is Tündérhercegnő álnéven kék, csillogós szárnyakkal, csillivilli ruhácskával és lila műanyagkoronával. Adnak hozzá értékes, fröcsöntött karkötőt is a kislánynak, aranyszínűt, szívecskeformájút. Elenyésző mennyiségben vannak azért strandoló Barbiek meg etélyiruhás és menyasszony Barbiek, ezek csak sima emberek, nem hercegnők, még szerencse. Belegondoltam, hogy az én gyerekkoromban milyen babák votlak a "menők". Nos, persze Barbie nálunk is nagy szám volt, sírva könyörögtem érte több éven keresztül, mire a család összespórolt egy no name darabra. De lett. Az tényleg no name volt, mert azon kívül, hogy volt egy rózsaszín szép ruhája, meg egy textil koronája, sok mindent nem tudott, de nekem akkor is ez volt a legnagyobb kincsem.. egészen addig még le nem törtem a fejét... (hopsz... :) ). Akkoriban a kilencvenes évek elején divatos sztreccsruhás, "ultrahair" Barbiek voltak a jellemzőek, aminek egyszer le lehetett vágni a haját, és rakhattál bele póthajat a fejébe, és akkor megint hosszú lett, de jó. Hozzáteszem.. egyszer minden babának le lehet vágni a haját, ezt minden gyerek tudja... :D Akkoriban is voltak királynők, azt hiszem, a babavilágban, de főleg a menyasszonyok voltak a nyerők.. vagy ötvenféle menyasszonyi Barbiet lehetett kapni. Volt állatidomár Barbie is, ami mellé lehetett lovat meg kutyát venni, de a kedvencem, akkor is a kerekes székes Barbie volt. :D Persze, a fent felsoroltak közül egyiket se láttam élőben, a sajátomat kivéve, talán Bedinek volt egy ultrahair babája, de ennyi. Akkoriban az elfogadásra próbálták nevelni a gyermekeket, megjelentek a fekete meg vöröshajú Barbie barátnők (hadd ne tudjam mi volt a nevük, biztos Barbie az is, vagy nem. :P ) A feketebőrű, indiai meg kínai Barbiek, a kerekesszékes, a a terhes, a nem tudom milyen babák. Most meg mindenki hercegnő, meg menyasszony, meg divatdiktátor. De főleg hercegnő. Hogy mennyire borzasztóan ízlésromboló amúgy ez a fene nagy hercegnősdi mutatja, hogy a hercegnő vonalnak nincs vége. Megjelentek a hercegnők legjobb barátai: az egyszarvúak. Csillámpóni kifejezésen eddig csak nevettem, hogy áhh ilyen nincs.. de van! Csillogós, rózsaszín, szárnya van, meg egy szarvacskája, ami szintén csillogós rózsaszín, csak más árnyalatban, rosszabb esetben hangot is ad (nem akarom tudni), jobb esetben plüssből van, és nejlon borítja kicsike testét. Nagy, ronda, ízléstelen és marha drága. A kislányok imádják.
A csillámpóni, avagy csillámunicornis mellé jár mini ruhácska is.. változatosság kedvié szintén rózsaszín, és van hozzá műanyag tiara meg varázspálca.. csak tízerzer.. potompénz egy ilyen vacakért.

Hogy a divatos gyerekjátékok ízléstelenek, azt eddig is tudtam. Nem mondom, hogy visszasírom a perverzek babáit, mert nem sírom, de ez az émelyítően édeskés, hercegnős nyáltenger, ami folyik a gyerekekre (és akkor a kisfiúk játékaival nem is törődtünk, maybe next time) ugyanúgy hányiger keltő. Egyszerűen rombolja az ízlést, a fantáziát, az egyéniséget. Idióta plázacsirkéket csinál az alapvetően aranyos kislányokból. Ezek után én nem csodálkozom, hogy futószalagon kerülnek ki a "Doktor Szöszi" c. filmből ismert lánykák a gimnáziumokból és egyéb középfokú oktatási intézményekből. És a helyzet csak romlik. Ez a tápos generáció, akik manapság a Nyugatiban ücsörögnek a földön szabadidejükben, füvet szívnak, diszkóba vagy rockkoncertre járnak, kólát isznak reggelire, szögekkel veretik ki az arcukat és egyéb testrészeiket, szóval ez a tápos, nihilben élő, semmi iránt sem fogékony, hamburgergeneráció is volt valaha aranyos kisgyerek, meg magát kiránylánynak képzelő kislány, csak valahogy félrenevelődtek, valahogy, valamit nagyon elszúrtunk. És ez látszik a játékokon. Most már nem mini felnőtteket akarunk csinálni a gyerekekből, meg elfogadásra nevelni, mint régen, most már az idétlen gyerekkorban akarjuk megtartani őket. Csak a Disney világ hamis világ, ahol herceg jön fehér lovon és fölébreszti Csipkerózsikát, aki 100 évnyi alvás után is 16 éves maradt. Ugyan, ez csak mese. Szép dolog, de azért van határa.