Nyunyóka a világ legaranyosabb gyereke. De komolyan. Én imádom. Mivel beszédben még csak a váváváveveveüüüü-nél tartunk Mozgásban pedig a forgásnál, így azt gondolhatnák az emberek, hogy Nyunyókával semmi, de semmi izgalmas nem történik. Dehogynem!
Először is Nyunyóka csibész, már most, pedig nem rég született. Anya - =én - megtilt neki valamit, pl a papucsom rágását, és elveszem onnét, addig mesterkedik, izeg és mozog mire valahogy megint a szájában a papucsom. Közben rám les és vigyorog, nézi meddig mehet el. Hasonlóan egy másik baba takaróját is megszerezte. Ha tudna beszélni, valahogy így zajlott volna a párbeszéd:
- Helló, Nyunyóka vagyok, de jó takaród van!
- Ugye? Jó puha, anyukám vette.
- És ez címke is milyen remek rajta, megkóstolhatom?
- Hát...
...de a választ meg sem várva, Nyunyóka szája teli van a címkével... a másik baba cuccának címkéjével, és közben élvezettel vigyorog Anyára, hogy hahahá, micsoda jó címkét találtam, ilyen otthon nincs. (Az itthoni címkék már mind ki lettek próbálva, az már nem is izgi). Erre Anya, miután a másik baba anyukája szeme villámokat szór, gyorsan odasuhan Nyunyókához, és elveszi onnét, hogy hát már megint hogy keveredtél ide, ahová nem szabad? és amikor Nyunyóka megint csak arra sündörög a címke irányába, akkor én megint közbelépek, erre jön a sírás, meg a "gonosz vagy, Anya" - hiszti.
Szóval lesz itt még izgi dolog, én úgy érzem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése