Társasjátékok 1.

Öhhöhöhő... reneszánsza vana  sima, dobozos társasjátékoknak. Én is ismerek egy pár igen jót, ezeket gyűjtöm ide gyorsan a Társasjátékok sorozatba. Most kettőt mutatok be: két kártyajátékot.

Dixit

Lényege: Elvont képeket látva kell elvont vagy nem annyira elvont fogalmakat alkotni és ezekkel operálni. Minimum 3 játékos részére, de legjobb 5-6 emberrel játszani. Gyerekeknek is alkalmas: érettségi szinttől függően, de akár 6-7 éves kortól is.

A dobozban van tábla, bábuk meg minden szépség, de valójában a kártyák és egy darab papír tollal is játszhatóvá teszi a játékot. Így mobilisabb is. 5 fajtája van, az első a "sima Dixit" szerintem a legötletesebb, legkedvesebb verzió. Dixit, Dixit Odyssey, Dixit Quest, Dixit Origins és Dixit Daydreams. profik azt mondják, hogy a legjobb az Odyssey. Nekem annyira nem tetszenek benne a kártyák, mint az első kiadásúban, de ez ízlés kérdése. Viszont tény, hogy az Odysseyben több lehetőség is van, mint a simában.

Dobble

Lényege: a kártyákat párba kell állítani. Na, most: a kártyákon 8 különböző méretű cuki ábra van. Egyszerű és cuki. A kártyák úgy vannak kitalálva és megrakva ábrával, hogy két kártyán csak két azonos ábra legyen, de minden kártyának minden más kártyával van egy párja. Nem tudom ez mennyire érthető. Tfh: a pakli 4 kártyából áll és csak 7 különböző formával dolgozik. Ebben az esetben mondjuk, hogy van egy kártyám, amin van macska, kutya és egér. Akkor a további kártyák így néznek ki, hogy van egy, amin van macska, zsiráf és panda, van egy, amin van kutya, zsiráf és lepke, van egy, amin van egér, panda, lepke. A feladat a párok minél előbbi megtalálása. Ha megtaláltad rárakod a tetejére villámgyorsan (persze mondod is, hogy mi a pár), így a többiek kezdik elölről a keresgélést (veled együtt). Aki előbb megszabadul az összes lapjától, az nyer. Na, ezt kell elképzelni, csak kb 60 darab kártyával.

Azt gondolnád, hogy hah, ez nem túl izgalmas: párokat keresgélni. Hát azt kell mondjam, hogy de az, még felnőttként is teljesen évezhető, mivel egyáltalán nem triviális, hogy hol vannak azok a párok. kb 3-4 éves kortól játszható. Játszhatja 1 ember vagy akár 10 is. Táborokba, osztálykirándulásokra, nyaralásokra külön jó, Pláne, hogy egy kicsi fém dobozban van az egész, ezért nagyon könnyen szállítható.

Maa kallis isien 2.

Nos Finnországban nagyon sok érdekes dologgal találkoztam. Egyet tudni kell róla, hogy hasonlóan Európa és a világ más országaihoz: itt is minden ötödik ember MAGYAR! Nem vicc. Elmentem, az északi sarkkörön túlra, nyáron, amikor azt gondoltam, hogy na, a magyarok mennek Horvátországba vagy valami déli helyre pérölődni a napra, mert az a trendi, erre kiket találok a műfenyők és műmocsarak között? Hát persze, hogy magyarokat. Mert amikor a finn tömegből csak annyit hallasz, hogy "Némá, ezek is magyarok!" Akkor elgondolkodsz rajta, hogy mi a francért is jöttem ide a világ végére, ha itt is mindenki magyar? Egyébként Rovaniemi északi részén jártam, a városhatáron túl. Elmentünk először a Joulupukin Kylä-be (na, erről majd mindjárt), majd innét tovább indultuk felfedezni Lappföld mocsarait. Hát, hömm. A finnek, a németekhez hasonlóan imádnak túrázni.
Ugye, mindenki tudja, hogy miről ismerszik meg messziről a német és a magyar túrázó közötti különbség?  A német beül az "ilyen neked sosem lesz" autójába, elkocsikázik a hegy lábához. Ott a kiépített parkolóban, rábízza a biztonsági őrre, majd elindul a kitaposott ösvényen, melyen X méterenként kiépített pihenő van, csapvízzel, jégesőt bíró tetővel, szelektív szemetessel stb. stb. Viselete ultramodern dzseki (hőálló, vízálló, szellőző, szélálló, kullancs, szúnyog és tetű riasztós, UV-szűrős) és ahhoz színben is passzoló nadrág, túrabot, speciálisan túrázásra kifejlesztett, csak erre a fajta útra tervezett, légáteresztős, vízálló, habkönnyű, strapabíró bakancs, túrasapka, ami szintén
minimum 5 dolgot tud. Fűtés-hűtés a nyakába, lácsi napszemüveg, és vízálló, hiper-szuper hátizsák, ami már majdnem magától megy mellette. Zsebében digitális bigyó, ami mutatja az időt, a sebességet, a páratartalmat, a két heti várható időjárást, az elégetett kalóriákat és mellesleg iránytű. A német felmegy a hegyre, dokumentálja, hogy felment a hegyre, örül neki, eszik-iszik, szemetet összeszed, vagy nem szed, fajtája válogatja, és ledzsal a kocsijához, hazagurul és kipipálja a túrát. A magyar meg, mint én? Veszi a szakadt, ezeréves bakancsot avagy kínai tornacipőt, a huszadik rokontól megöröklött, kopott farmert vagy a susogós mackót, van egy pár számmal nagyobb, feliratos pólója, kopott hátizsák benne víz, meg homemade szendvics. Esetleg elkunyerált napkrém és semmitérő kullancsriasztó, majd ezzel felpattan az Kismucsaröcsöge - Battonya-alsó útvonalon évente egyszer közlekedő, kivert ablakú MÁV-vonatra, amiről leszállva nekitámad a dzsindzsának, és reméli, hogy majd csak lesz jelzés valahol...


Na, hát a finnek nagyon hasonlítanak a németekhez. Csakhogy, még a németek, maguk spórolják ki a kis felszerelésüket, Finnországban imádnak mindent állami szinten csinálni. Így Finnországban nem neked kell megvenned a drága bakancsot egy túrához, hanem az állam rakja a lábad alá a megfelelő utat, hogy akár tangapapucsban is sétálgathass a láposban. Nem vicc. A két túra, amire elmentem abból állt, hogy a tkp. parkettázott utakon sétálgattunk. Alattunk volt kő, kiszáradt patak, meg tudom is én, mindenféle érdekesség, de ha véletlenül volt valami emelkedő, azt úgy kiegyenlítették az úttal, hogy véletlenül se kelljen 10 lépcsőnél többet föl-le menni. Ha már valahol talajhoz ért a lábad, akkor már valami nagyon kemény gyerek lehetsz. Tény: Finnországban elég kevés a hegy. (Nincs.) Ami van, az is kicsi és kopasz (tunturi), de állítólag a finnek sisuk! Egy gránittömbön élnek, nyírfakérget ettek, mikor éhezés volt az országban, kibírtak KÉT elnyomó hatalmat, majd talpra állították a saját országukat gazdaságilag, és erre EZ?! MI EZ?! Olyan szinten el vannak kényelmesedve, hogy már túrázni sem mernek anélkül, hogy az utat a lábuk alá ne pakolná valaki?

Na, mindegy. Térjünk vissza Télapó nyári szállására: Joulupukin Kylä-re, vagyis Télapó Falvára. Van itt minden mi szem-szájnak ingere: egész Télapó-franchise. Van, éneklő rénszarvas a bejáratnál, van műfenyő (az a jófajta, igazi fröccsöntött, neonzöld, meg a sötétebb színű nejlon barátja) töménytelen mennyiségben, karácsonyfadísz, Télapó és Télanyó életnagyságú papírfigura és Jingle Bells-t szóró hangszórók. (Jinglle Bells meg White Christmas? Most komolyan? Itt? Lappföldön? Nemá! Legalább finn karácsonyi dalocskák lennének.. nem.. ezeknek a hülye turistáknak jó lesz ez az amcsi xar is....) Másfél óra Jingle Bells (legalább 10-szer hallgattam meg) és piros papíros ajándékboltok után nem bírtam, kimenekültem az udvarra, remélvén, hogy na majd ott, lesz valami érdekesség: mert ez egy rettenet nagy hely. 

Állítólag valahol a végében a hetedik határon túl lehetett volna rénszarvasokat etetni (mondjuk azok zuzmót esznek, szinte látom, ahogy a gyerekek szárított zuzmót szorongatnak, hogy hozzávághassák szerencsétlen állatokhoz), de nekem nem sikerült megtalálnom. Maradt az ál-sarkkör (Mert az igazi ennél északabbra van, ezt csak odafestették a turistáknak.) és Joulupukkival való fotózás: amire HÁROM ÓRÁT kellett volna sorban állni, hogy aztán kb 20 ezer forintnak megfelelő Euróért 1 db (papír)képet készítsenek rólad és Télapóról. 20 ezer: egy képért egy vadidegen fószerrel, és ezért 3 órát állnak sorban? Most egy klasszikust idéznék ide: "Noooooormális?"

Egyébként a hely tömve volt emberekkel, fele magyar, másik fele finn gyerek. A 25 fokos melegben kevéssé volt meggyőző az egész karácsonyos-télapós izé, sőt, inkább groteszk élmény volt. Minden esetre, én jókat derülök rajta: de HÚSZEZER.. na ezen még mindig nem lendültem túl.

Utazás

Mint már írtam korábban, előszeretettel utazgattam az egyetem alatt, pénzem nem lévén: ingyen.
Hogy csináltam? Megosztom a titkot.
Először is szerencsém volt, másodszor mindig agyaltam, hogy lehetne mégis. Harmadszor hosszú évek munkája is áll mögötte.

Kezdjük az elején. Kiskamasz koromban olyan osztályba jártam, ahol mindenkinél kolbászból volt a kerítés otthon, egy-két kivételtől eltekintve. Hát, az egy-két kivétel között én voltam a legnagyobb kivétel. Amolyan "kivan a s*ggem a gatyából"-típusú gyerek, s őszintén ez marhára nem zavart egészen addig még el nem kezdtek piszkálni ezzel, azok a drága aranyos gyerekek, akiknek a szüleik minden xart a hátsójuk alá toltak és évente háromszor vitték őket külföldre, hol Malájziába, hol meg Egyiptomba, a két kirándulás között meg átugrottak a szomszédos Franciaországba síelni egy kicsit. Én meg örültem, ha nyaranta Kiskukutyin-alsón múlattam az időt, a nagyszüleimmel. Esetleg elmehettem Mucsaröcsögére táborozni egy hetet, vagy anyámmal az üzemi üdülőbe. Esetleg. Ha nagyon jól ment. Persze, anyukám mániája KÜLFÖLD volt, mert ott aztán olyan van, hogy húúú.. nem úgy, mint nálunk. Balaton? chö! Bezzeg külföld! Úgyhogy rengeteg prospektusunk volt mindenféle utazási irodák ajánlatával, csodás képekkel nem létező tengerpartokról és 5 csillagos szállodákról. Így anyukámnak, ha BÁRMI lehetősége akadt, hogy kijusson KÜLFÖLDRE, ment is. Na, ezt a mentalitást próbálta rám is ragasztani. Így mikor először kijutottam Finnországba csak 13 éves voltam. Akkor az osztállyal vittek, úgyhogy mindenki jött, anyukám is, mert kibulizta magának. Minden kamasz álma a szüleivel utazni, nem? :) Mondjuk én örültem neki, legalább nem voltam egyedül. :) Aztán sokáig semmi, anyukám meg rágta a fülemet KÜLFÖLDdel, ahova menni kell, amíg fiatal az ember.... ha már őneki anno nem lehetett. Softballozni is azért voltam elengedve, hogy majd hátha az amerikaiak meghívnak kicsit magukhoz is. Az International Schoolban, ahova jártam középsuliba, rengeteg lehetőség volt utazni: Jamaikától Új-Zélandig tkp. bárhova el lehetett jutni egy-egy évre tanulni, ha volt rá pénzed. Olyan 1 millióból már lehetett menni akárhova. Hát nekünk a lakásunk ért kb. ennyit, amiben laktunk. (Igen, ez egy állami gimnázium!) Szóval, ez az alternatíva kiesett. Ment a mi osztályunk is osztálykirándulni Angliába... 100 ezerért.. hát, oda se mentem. Így békés itthoni levegő szívással telt el a gimnázium. Aztán az egyetem alatt valami történhetett odafent, hogy mégis csak úgy döntöttek, hogy Hirvi utazgasson már egy kicsit, mert a végén még besavanyodik itten.

Hogy csináltam?

A kulcsszavak: ösztöndíj, művészeti együttes, zarándoklat. s ami ezek mögött van: MUNKA. Ingyenélő, lusta emberek, nem utaznak ingyen sehová. Csak úgy mondom.
Magyar Ösztöndíj Bizottság pályázatait tudom ajánlani egyetemistáknak. Vannak városi legendák, mi szerint elérhetetlen, éteri magasságba szökő tudás vagy minimum három csókos rokon kell a pályázat elnyeréséhez, de állítom, hogy ez nem így van. Nem mondom, rengeteg munkám volt, a megfelelő átlag összehozásában, az összes aláírás, pecsét, papír, és külföldi támogatás összeszedésében és elsőre nem is sikerült. De, össze lehet hozni, és akkor az ösztöndíj áll mindent: az utazást (repülővel), a szállást, a képzést, a programokat, a kaját, a helyi közlekedést. Én ebből pénzből ruhát vettem kint, meg kirándultam. Mindenféle szuvenyírt, képeslapot meg társasjátékot vásároltam, majd hazahoztam plusz 100 ajrót, amit a következő utazásaim során verhettem el. Nem koszlott albérletekben éheztem és vállaltam valami alja munkát, valami lepra lebujban, hanem jól éreztem magamat. Mondjuk oda nem költöznék, majd írom mért nem, de tapasztalatnak és képzésnek remek volt.
A művészeti együttesbe meg nem csak úgy libbentem bele, hogy helló utaznék, jöhetek? Hanem évekig voltam tag, kitartóan, és aztán mint törzstag, mehettem én is mindenhova. Akit nem látnak a próbán, az nem fog hallani a turnéról se...
A zarándoklat meg lelki esemény. Az csak grátisz elem, hogy világot is látsz.

Merre jártam?

Én Európa-fan vagyok, nem vágyom el erről a kontinensről. Voltam Erdélyben (többször), Szlovákiában (többször), Németországban, Lengyelországban, Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban (többször), Finnországban (többször), Spanyolországban, Bulgáriában, Ausztriában (többször), stb. És igen, mindenhova ingyé mentem, pontosabban vittek.
Volt vele szívás? Hajaj.
Voltak nehézségek? Hát, hogy a rákba ne?
Voltam-e 5 csillagosban? Igen... ja, hogy aludni ott? Nem.
Jó buli volt? Mindegyik. (Na, jó az egyik nem akkora, de ott az emberek miatt...)
Újramennék? Igen. :)

Egyik ismerősöm stoppal utazik. Az is járható, csak némiképp veszélyes. Én nem vagyok elég spontán a stoppoláshoz, de sokaknak bejön ez az életforma. ITT lehet olvasni erről (is).

A bejegyzésben megjelenített képek NEM random helyeket ábrázolnak... :)

Nézőpontok

Az éremnek két oldala van. Méltó példa erre az alábbi történet. (Miután már ismét nulla olvasóim száma, úgy vélem lehetek őszinte. :) )
Tehát a történet. Mint említettem koliban laktam az egyetem alatt. Nem csak én, hanem sok más ismerősöm is.
Pl. Noncsika is koliban lakott. Noncsika szobatársa Babuci volt. Noncsika nem egy könnyű eset, de Babuci sem az, talán ezért sem laktak túl sokáig együtt.
A két lány két szemszögéből a kollégiumi élet így nézett ki a másikkal:

Noncsika verziója

"Babucival együtt lakni, hát komolyan: szeretjük, de nem volt egyszerű. Először is Babuci tanult állandóan. Égette a villanyt, de nem ám a kislámpát az asztalon, azt a nyomorult nagyvillanyt, azt. Én meg húztam volna aludni időben a vizsgám előtt, mert dolgoztam meg tanultam, aztán fáradt voltam, de ez? Ez égette a villanyt, aztán jó, lekapcsolta, és halkan ment a zene a számítógépből. Én meg nyugodjak békében mikor benne a bugi a lábamban? Máskor meg egyszer csak fölébredek este, hogy mi a francért ég már megint a nagy villany, mikor is Babuci körbebástyázta az ágyamat a papírjaival, hogy ő akkor most rendezkedik. Hát WC-re se tudtam kimenni, hogy nehogy rálépjek az irományaira. Ez kész. Pedig mondtam neki, hogy nem érdekel mit hova hány, ha a saját térfelén marad. Aztán meg mikor hajnali ötkor zörgött a reklámszatyrokkal, meg csipogtatta magát a telefonjával. Én meg aludtam volna, mert hajnalig tartott a buli, ez meg zörgött, csörgött, dumált. Kész. Érted. Hazaesem 4-kor, ez meg 5-kor már zörög. Én meg másnaposan még a szememet se. Ez a nő! Hát olyan fáradt voltam még együtt laktam vele, hogy anyám már aggódott, hogy végkimerülök. Persze, buliba sose, az sehova. Néha sikerült elrángatni kicsit, de mindig nyavajgott, hogy fáradt meg korán kel. Van ennek élete? Most komolyan. Szerinted?"

Babuci verziója

"Noncsika jó fej, de azért nem könnyű vele együtt lakni. Először is hiperaktív. Állandóan pörög és nem érti meg, hogy én korán kelek reggel, nem tudok hajnalig dajdajozni, mint ő. Neki könnyű, mert csak nyolcra megy órára, de én hajnalban indulok be Pestre. Aztán ott a cigi. Mondtam neki, hogy csukja be az ajtót, ha kimegy az erkélyre levegőzni, erre juszt is rám jön a hideg meg a füst. Persze, jól megfázom miatta. Aztán ugye ott vannak a bulik. Mikor Noncsika hajnali négykor hazajön berúgva és fölvágja a nagy villanyt, hogy >buli van, Babuci! Gyere énekelni!< És hiába mondom neki, hogy csöndesebben, mert fölveri az egész kócerájt, nem zavarja. Vagy amikor, szintén buli után, én takarítom utána a fürdőszobát? Persze, erre tuti nem emlékszik.Vagy amikor tanultam meg beteg voltam egyszerre, még ő van megsértve, hogy nem megyek vele banzájozni, meg hogy milyen egy antiszoc vagyok. Én nem tudom, hogy csinálta, de állandóan buliba járt. Volt, hogy már pizsamában volt mikor kitalálta, hogy elmegy mégis bulizni. Normális?"


Azért örülök, hogy egyikőjükkel sem kellett együtt laknom. :)

Filmek,kritikák és új hobbi :)

Itthon vagyok bezárva, mert főleg így télen (tavasz elején) nem szívesen megyek el itthonról két gyerekkel. Meg egyébként is: két 3 év alatti gyerekkel BÁRHOVA elindulni, felér egy atomkatasztrófával. Nem hiszed? Majd ha családod lesz... :D
Szóval itthon, szellemi környezettől elzárva egész nap Dóra a felfedezőt, Bogyó és BAbócát vagy Boribont nézegetve, egy idő után besokall az ember és az egyetlen szociális forráshoz nyúl: az internethez. Persze, nem mondom, LEGO kecskével játszótérre menni fene izgalmas tud lenni, pláne, ha az illető kecske közben elvész, és anyuka négykézláb túrja fel érte a homokozót, csakhogy megelőzzön egy 4 napos hisztit otthon. De EZ nem akkora szellemi kihívás, legalábbis nekem nem az.
Ezért vágtam bele a könyvkihívásba is, amire szintén a neten akadtam, plusz felpezsdítem ismét a gyűjtőszenvedélyemet: nyelvvizsgákat szeretnék gyűjteni, eddig nem állok túl jól, de az ismerőseim zöme legalább 4-gyel rendelkezik, szóval én már nagyon cikinek érzem a kettőt... :P De nyelvet azt már gyűjtöttem vagy hatot, szóval már csak a vizsga kéne... So: ez az új hobbim. De a neten sok minden másra is lehet bukkani: például ifjú titánokra, akik filmeket kritizálnak viccesen.
A YouTube csatorna talán két legismertebb magyar filmkritikusa: Szirmai Gergő és Dancsó Péter. hát elég érdekesek ezek ketten.
Kezdem ott, hogy mind a kettő fiatalabb, mint én vagyok és ez azt mutatja, hogy öregszem, mert a nálam fiatalabbak is lediplomáztak és dolgoznak, valamint valamiféle karriert futnak be a neten. Ide idéznék egy klasszikust: "egyszerűen borz-alom". Mármint, hogy öregszem, nem az ő karrierjük. :)
Kezdjük Dancsóval.
Dancsó Péter fantasztikus filmkritikáját a Birdemicről, Vé mutatta nekem, és komolyan könnyesre röhögtük magunkat, hogy ilyen van, mármint, hogy ilyen film. No, meg Dancsó Péter hogy talált rá??? Bele se merek gondolni, hogy mennyi szeméten kellett átrágnia magát azért, hogy ebbe belefusson. De ha már, legalább vicces lett belőle, és ritkán sikerül igényesen elkészített videókat találni a YouTube-on, amik tényleg viccesek, mert sokan azt hiszik, hogy az is elég, ha valami marhaságot felvesznek egy netkamerával, de valójában: nem az. De szerencsére vannak önjelölt filmesek, akik még tanultak is valamit, horribile dictu. diplomájuk is van hozzá, ami tudjuk, annyit se ér, mint a papír, amire nyomják, de  azért ha van mögötte tudás, legalább netes videók gyártásához elég. :) Dancsó Péternek van egy stílusa, ami nekem néha sok, de tény, hogy unalmas perceimben (hajnali 3 és 4 között) el tudok szórakozni a Videómánia klippjein. Szóval hajrá Dancsó Péter. (Remélem nem dobja ki a gugli neki, hogy ide írtam a nevét, mert a végén még berak valami videóba a gyík gyakori kérdések mellé, aztán nem örülnék. De elvileg letiltottam minden keresőt, és sikeresen tartom blogom olvasótáborát 5 fő alatt, így ez a veszély - remélhetőleg - nem fenyeget. :) )
Szirmai Gergő nagy rajongója az unokatesóm és mindig posztolgatja a videóit a pofakönyvbe. Így én is elkezdtem nézni a filmkritikáit. Ő más stílusban készíti a videóit, mint Dancsó Péter. Nagyon más, persze ennek ellenére mindig felbukkannak olyan trollok vagy nem trollok, akik összehasonlítgatják a két fiatalembert. De könyörgöm, azért, mert valaki hasonló korú és érdeklődésű, mint a másik, az nem azt jelenti, hogy 1: ismerik egymást személyesen 2: versenyeznének egymással. Most nem azért, de én is egyidős vagyok Scarlet Johansonnal, beszélek angolul és szeretem a filmeket, de azért nem hiszem, hogy versenyeznék vele bármilyen téren. :D Különböző igényeket szolgálnak ki, akár csak én és Scarlett az életben: ő, csinos, vékony, színésznő: én meg tényleg jártam Budapesten és még magyarul is tudok. :D Ugye, ugye... :) De visszateérve Szirmai Gergőt mikor először láttam a Hollywood Hírügynökséget azon kezdtem gondolkodni, hogy miért is jó ez a műsor (azonkívül, hogy igényes, persze), de hogy mi tetszik nekem benne, mert azért nézzük csak: Szirmai Gergő egy hitehagyott katolikus, aki nem jár szavazni, támogatja a melegházasságot és NEM SZERETI FINNORSZÁGOT! Szóval az első hármat még megbocsátanám, de ez az utolsó, emiatt tuti a gyehennán végzi... :)  De aztán rájöttem: Szirmai Gergő stílusa egy az egyben olyan, mint az enyém. Most komolyan: Ha sok időm, pénzem, energiám lenne és még érdekelne is a filmkészítés tuti, hogy valami hasonló stílusú dologban nyomulnék. És ez durva. Az jutott eszembe, hogy én vagyok-e ennyire sablonos, ugyanis van egy - tőlem szintén gyökeresen eltérő felfogású, világnézetű, mindenben totál más ismerősöm, akinek szintén dettó ez a humora a stílusa és minden egyéb. Mintha magamat hallanám. Szóval azt gondoltam, hogy ez egyfajta sablonosság... aztán arra is rájöttem, hogy ez miért van. Krhm. Mesélném az fent említett ismerős életét dióhéjban. A lány szülei elváltak, az apja egy no comment . A lánykát az iskolában folyamatos atrocitások érték, rendszeresen megverték, kiközösítették stb. Amúgy elég jó karrierje van. Gergő egyik videójából kiderül, hogy a szülei gyerekkorában elváltak, az apja egy no comment, az iskolában állandóan attrociátsok érték, kiközösítették, stb., és most csinált egy videós karriert a neten. Aztán itt vagyok én: a szüleim elváltak gyerekkoromban, apám egy no comment, az iskolában folyamatosan attrocitások értek, kiközösítettek, megvertek stb. és most olyan életem van, amit a volt osztálytársaim 99 százaléka irigyel. Jön a 10 millás kérdés: Na, mi bennünk a közös?  Egy életút, hoz egy világlátást, én azt mondom. :)
amúgy, ha rám lenne bízva én azt mondanám Gergőnek: Hogy süsd meg: zörgetni kéne. Mert az tuti, hogy hiányzik, különben nem emlegetnéd ennyit. De nem rám van bízva, úgyhogy nem csinálok semmit. :) Ehhe, hehe. :)

Könyvkihívás 2015

Csatlakoztam a könykihíváshoz. :)

Ez azt jelenti, hogy vállalkoztam arra, hogy elolvasok 50 könyvet egy év alatt, különböző kategóriák szerint.
A listával persze vannak problémáim, de azért vállalkoztam, az egyébként annyira nem nagy szám kihívásra, mert ezzel akarom magamat ösztönözni az olvasásra. Ugyanis mostanában nem olvasok, lesüllyedtem az átlag magyar olvasási szintre: napi 1 mondat. Borzalom. Persze van kifogásom, hogy két 3 év alatti gyerekkel töltöm a napjaimat, de ez - azt gondolom - hosszútávon nem megoldás a könyvhiányomra. :P Úgyhogy gondoltam, hogy miért ne: egyrészt szerintem 50 könyvet elolvasni nem olyan sok, aki magyar szakon tanult valaha is egyetemen, az bizonyosan érti miről beszélek. Pláne úgy nem sok, hogy azt olvasok, amit akarok. Pláne, hogy ilyenek vannak a kategóriák közt, mint "egy képregény". Ez komoly? Napi Garfield? 5 mp alatt elolvasható, egy "könyv" pipa. Szerintem a képregény az nem könyv. Az képregény. Beköthetik könyvbe, mint a mangákat, de attól még nem lesz klasszikus értelemben vett "könyv".  Szerintem. Na nézzük mit tervezek elolvasni, vagy újraolvasni: (Ami már megvan, azt kihúzom.)

1. Egy könyv, ami több, mint ötszáz oldal: Umberto Eco: Foucault-inga (idén olvasva 786 old.) (kicsit csalok, mert decemberben kezdtem, de mivel a kihívás lényege nem a teljesítmény, hanem a szórakozás, így szerintem ez lényegtelen.)
2. Egy klasszikus romantikus könyv Jane Austin: Pride and prejudice
3. Egy könyv, amiből film is készült Shakespeare: Sok hűhó semmiért (idén olvasva 100 old)
4. Egy könyv, ami ebben az évben jelent meg mivel még csak február van, ezzel még várok.
5. Egy könyv, aminek a címében számjegyek szerepelnek Jókai: Jerome K. Jerome: Three men on a bummel, Az 1001 éjszaka meséi
6. Egy könyv, aminek szerzője még nincs 30 éves  Christopher Paolini: Eragon (Idén olvasva 550 old)
7. Egy könyv, aminek szereplői nem emberek Fekete István: Vuk
8. Egy vicces könyv P. G. Woodehouse: Jeeves
9. Egy könyv, amit nő írt Szabó Magda: Az a szép fényes nap
10. Egy misztikus, vagy krimi könyv Agatha Christie: Tíz kicsi néger
11. Egy könyv, aminek címe csupán egy szóból áll: Paolini: Elsőszülött (Idén olvasva 650 old)
12. Egy novelláskötet Repülés a mélybe hanti, vepsze, komi novellák
13. Egy könyv, ami egy másik országban játszódik Aleksis Kivi: Seitsämestä veljästä
14. Egy ismeretterjesztő/non-fiction mű Paksa Katalin: Magyar népzene történet
15. Egy népszerű szerző első könyve Umberto Eco: A rózsa neve
16. Egy könyv, amit a kedvenc íróm írt, de eddig még nem olvastam Fekete István: Tíz szál gyertya
17. Egy könyv, amit egy barátom ajánlott Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia
18. Egy Pulitzer / Nobel Díjas mű: Frans E. Sillanpää: Silja
19. Egy igaz történeten alapuló könyv B. Peyrous - H.M. Catta: Tűz és remény
20. Egy könyv az “Ezeket egyszer el kell olvasnom!” listám aljáról Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?, Oscar Wilde: The picture of Dorian Grey
21. Egy könyv, amit édesanyám szeret Ken Follett: A katedrális (idén olvasva, 1058 old)
22. Egy félelmetes könyv Mary Shelley: Frankenstein
23. Egy több, mint száz éves mű A. Manzoni: A jegyesek
24. Egy könyv, amit csupán a borítója alapján választottam ki Laila Hirvisaari: Krunnunpuisto
25. Egy könyv, amit még az iskolában kellett volna elolvasnom, Gárdonyi Géza: Isten rabjai, Kemény Zsigmond: A rajongók
26. Egy memoár Szent Ágoston: Vallomások
27. Egy könyv, aminek egy nap alatt a végére lehet érni (bárminek a végére lehet érni egy nap alatt... :)) W. Shakespeare: Vihar
28. Egy könyv, aminek a címében ellentétes jelentésű szavak szerepelnek Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő, (ha sok időm lesz, akkor még Tolsztoj: Háború és béke is)
29. Egy könyv, ami egy olyan helyen játszódik, ahová mindig is el akartam jutni  Thomas Mann: Halál Velencében
30. Egy könyv, ami abban az évben jelent meg, amikor születtem (na, akkor csak ramaty könyvek láttak napvilágot. Inkább alternatívan választok ide egyet, végül is csak pár év eltérés van.) G. Szabó Judit: Megérjük a pénzünket
31. Egy könyv, amiről rossz véleményeket/kritikákat hallottam Szerb Antal: Utas és holdvilág
32. Egy trilógia Suzanne Collins: Az éhezők viadala (idén olvasva össz. 800 old. Mondjuk a Kiválasztottat még nem sikerült teljesen újraolvasni, de még egy babasírós éjszaka, és meglesz az is. :) )
33. Gyerekkorom egy könyve A. A. Milne: Winnie-the-pooh (Csak azért írom angolul, mert most eredeti nyelven szándékozom újraolvasni.), S. Exupery: A kisherceg
34. Egy könyv, amiben szerelmi háromszög van Tolsztoj: Anna Karenina
35. Egy könyv, ami a jövőben játszódik Aldous Huxley: Szép új világ
36. Egy könyv, ami egy gimnáziumban játszódik Szabó Magda: Abigél
37. Egy könyv, aminek a címében szerepel egy szín Stendhal: Vörös és fekete
38. Egy könyv, ami megríkatott Móricz Zsigmond: Árvácska
39. Egy varázslatos könyv Paolini: Brisingr (Idén olvasva 735. old), Neil Gaiman: Csillagpor
40. Egy képregény Jim Davis: Garfield (idén olvasva 10 oldal, amúgy ez nem könyv, hanem képregény... no comment, innét látszik, hogy bizonyos országokban már a három mondatos képregények is számottevő irodalmi alkotásnak minősülnek. - A könyvkihívás ötlete valahonnan nyugatról, - szerintem USA - származik. Külföldi átvétel, nem magyar találmány.)
41. Egy könyv, aminek írójától nem olvastam még semmit Limpár Ildikó: Emlékek tava (idén olvasva 128 old), Jack London: Északi odüsszeia
42. Egy könyv, ami az enyém, de eddig még nem olvastam el Gogol: Holt lelkek
43. Egy könyv, ami a szülővárosomban játszódik Németh László: Alsóvárosi búcsú
44. Egy könyv, ami eredetileg nem az anyanyelvemen íródott Mika Waltari: Sinuhe
45. Egy könyv, ami karácsonykor játszódik E.T.A. Hoffmann: Diótörő és Egérkirály
46. Egy könyv, aminek írójának monogramja megegyezik az enyémmel Lévai Katalin: Anna Karenina lánya
47. Egy dráma Henrik Ibsen: Vadkacsa
48. Egy mai szerző mesekönyve: Marék Veronika: Boribon kirándul (idén olvasva 10 old.), Varró Dániel: Túl a Maszat hegyen
49. Egy könyv, ami egy televíziós műsoron alapul, vagy az készült belőle Galla Miklós: Monty Python repülő cirkusza 
50. Egy könyv, amit többször elkezdtem, de sosem olvastam végig Joanne Harris: Chocolat

Egy újabb egyetemi sztori

Mivel a legkisebb gyermekem nem hajlandó aludni, "s nem elég ez", de engem sem hagy, úgy döntöttem leírok egy másik sztorit, ami az egyetemi éveimben történt, mert már régen írtam ilyesmit, és szerintem ez még nincs fönt.
Ez a történet Bandi barátommal kapcsolatos, és nem vagyok biztos benne, hogy kitörő lelkesedéssel fogadja majd, de így járt. :D
Szóval, ez még akkor volt, amikor egyáltalán nem voltunk jóban Bandival. Rosszban sem, mondjuk, csak olyan semmilyenben, vagyis egy szösszenet abból, hogy mekkora egy szent is vagyok én. :D (Na, jó nem vagyok szent. Messze nem. Pláne, hogy most néztem Néri Szt. Fülöpről egy fimet, - nem, nem azt, hanem a másikat - és biztosan jelenthetem, hogy a szentség jelenleg nagyon távol áll tőlem, sajnos.)
Tehát forró nyári nap és vizsgaidőszak. Amúgy minden nap forró, és az ember törpje teli a vizsgákkal és a meleggel. Erre a napra tervezte a táncegyüttes szokásos évi záró partiját, ami szalonnasütést jelent. Este hatra, mert azért annyira nem bolond a társaság, hogy déli 50 fokban sütögessen. Én elment vizsgázni az nap reggel nyolckor, majd hazaértem (a koliba) két vizsgával később délután egykor. Hurrá! Jöhet az ebéd, meg a hideg zuhany meg az alvás! Juhú! Az ebéd előtt még gyorsan lerongyoltam Vargához, hogy megtárgyaljuk az aznapi eseményeket. Ettünk is valamit, majd boldogan tértem vissza a szobámba, hogy akkor jön a fürdés és végre alhatok! De ekkor megcsörrent a telefon...
Egyrészt a rohadt telefon miért csörög, mikor fáj a fejem? másrészt idegesít a csengőhangja, csak nincs jobb. Másrészt KI A FRANC HÍV PONT MOST? Hogy elküldöm az anyjába, az sicher, csak találjam meg a nyamvadt készüléket... Megtaláltam nézem: Apacukahabadabadaba András (=Bandi, 6 km hosszú a vezeték neve, ami nekem 3 évembe tellett megtanulni) két gondolat villant át az agyamon: Ez meg ki? (Aztán beazonosítottam.) Jó megvan, hogy ki.. de mit akarhat? Mikor engem csak Noncsika szokott hívogatni a táncosok közül, az is csak azért, ha nincs kire rásózni az aljamunkát... Hát, hadd csörögjön, majd csak abbahagyja... Na jó, felveszem és elküldöm az anyjába... a szám nem mindig nem azt mondja, amit az agyam szeretne... ennek azért vannak néha előnyei. A párbeszéd (plusz amit az agyam kommentált)
én: - Hallo?
Bandi: - Szia, Bandi vagyok.
én: Igen? (Igen, azt látom a kijelzőn, de mit akarsz MOST????)
B: Noncsika adta meg a számodat. (Hogy szétcsapom Noncsikát, hogy minden jöttmentnek megadja a számomat...) Mondta, hogy hívjalak téged, mert ő nem ér rá.. vizsgázik vagy nem tudom. (Magyarul lerázott kamudumával és az én nyakamba sózott, te szerencsétlen! De Noncsikával ezért még számolunk...) 
én: Igen, mi a gond, amiért engem kellett hívni? (Ajánlom, hogy minimum világméretű katasztrófa legyen!)
B: Segítenél nekem? (NEM!)
én: Igen, mi kell?
B: Hát szalonnát kéne vennem, meg kenyeret... (WHAT?)
én: öööö...????
B: Kéne egy kis segítség... (WHAT????!!!!)
én: jó... ööö.. és mikor szeretnél vásárolni? (Mi van, öcsém, nálatok nem árulnak kenyeret a boltban? vagy esetleg nem tudsz magyarul???? Hány éves vagy? 3?) 
B: Hát egy fél óra múlva, mondjuk. (HOGY MIKOR? Délután KETTŐ van, bakker! Hol van még az este hat???)
én: ööö... oké, találkozzunk a kereszteződésnél. (Remélem a kezedet nem kell fognom mikor átmegyünk az úton, hogy nehogy elüssenek az autók... :P)
 Telefon lerak.
Hogy az a sistergős, mennydörgős, de én vagyok a hülye, mert minek veszem föl a telefont??? Ugrott a délutáni pihenőm, pedig ezekre a jó emberekre rá kell pihenni, különben vérfürdő lesz. Hát akkor marad a vérfürdő... Azért még lesuhantam Vargához, hogy elmeséljem neki, hogy mint jártam. Megállapítottuk, hogy ez most vagy valami világméretű átverés, amivel Noncsika és Bandi együttesen szándékoznak megszívatni, de akkor kinyírom mindkettőt, vagy van, aki TÉNYLEG ekkora lúzer...  Varga jó tanácsa: "ne menjél sehova", illetve "mért nem mondtad, hogy nem mész sehova?". Mert egy szent vagyok, aranyszínű glóriával... :P
Mindegy. Összeszedtem nem létező energiáimat és elmentem. Bandi már ott olvadozott a napon (megjegyzem kb 2 méterre tőle árnyék is lett volna, de az nem jutott eszébe, hogy odaálljon... aki hülye, megérdemli.)
És Tényleg a boltba kellett menni és tényleg szalonnát meg kenyeret kellett venni.... Mondtam Bandinak, hogy én nem veszek, mert én hoztam otthonról, az nekem bőven elég. Mutattam, hogy húspult, kérjél sütnivaló szalonnát. Kért. De nem sütnivalót. Én nem szóltam, állítólag cserkész itt valaki, csak tudja, hogy kell szalonnát sütni... (ezek szerint nem).
Távoztunk a boltból egy adag húsos szalonnával és valami kenyérrel. (palmface). Odaértünk a táncos meetingre NÉGYRE. De - szerencsére volt ott más is... mondjuk azért mert a meeting point egy kocsmakert volt, és volt aki ott hűsölt egész nap - így nem volt annyira ciki. Pár órával később konstatatáltam, hogy a táncosok nagy részének a szája nagy, hogy mekkora népi arc meg mekkora természet gyermeke, de a fiúk nagy része nem tud nyársot vágni. (Ecetfából nem megy? Komolyan? Ki gondolta?!). Bandi a szalonnasütéskor rájött, hogy még sem ilyen szalonnát kellett volna venni. Tényleg? You don't say! Aztán az is kiderült, hogy a főcserkésznek bicskája sincs...

Bandinak

Bandinak minden kiül az arcára. Andinak üzenem, hogy minden kiül a férje arcára. Tehát öcsém, ha elkotyorásztad (kitaposta belőled) a kedves nejednek a blog címét, véged lesz, mint a botnak. Mert rájövök, és akkor jaj. Csak úgy mondom. :) Mint mondtam, ez a blog nem is létezik, nem mutogatjuk fűnek-fának, mert a végén még olvasni kezdik. :)

English post

Hurray! It's time to write an English post! My English is declining, so I have to practice it a bit more.
Today, our wonderful topic is films (again), and dealing with the blockbuster films like Iron man, X-men or Avengers, so Marvel Blocbusters. Hurray!
Anyway, I just wanted to write about my favourite actor: Hugh Jackman, and other two good actors Robert Downey Jr.  and Tom Hiddleston.
My favourite actor is Hugh Jackman, as I wrote it in earlier posts. He can play, he can sing, not too old, and as a person a good man. Having a wife and two children (adopted). He is sympathetic. And the best, that his children think that it's embrassing that their dad is famous. :D I think it's funny. Anyway, Hugh Jackman is a humble man from a really BORING and deserty country, Australia. (What's in Australia? Deserts, sharks, smog, sunshine and the plane ticket costs a fortune to travel there... :P So, I think Australia is not so great country, not like Hungary, for eg. :D. Well, hope my friend, Eliana, doesn't read this post, 'cause she lives there, and loves it so much, beside she is a Hungarian. :) ) So, Hugh Jackman a great actor, great person. We like him. :)

The second person I wanted to write about is Robert Downey Jr. To tell the truth I didn't really like his films during my childhood. I heard the name, and said that for me there's no way to watch that film! He was a rude, irritating person with an ugly outfit. (Don't tell me RDJ was a good looking guy, because that's simply not true.) Then came Iron man. When the others told me that he was the main caracter I was like "oh, no! WHY?" But I saw the film I said that was not bad. Saw Sherlock Holmes, and realised that the bit rude and bit egoistic caracters fit for RDJ.  Later, after watching the Avengers I was surfing on IMDB and Wikipedia. (like reading the bios. :) ) Read RDJ's biograpy and found it so, so sad. He was just 6 years old when started to use drugs, from the age of 8 he was an addict. His father was an addict and he gave the firs amount of drug to his son. (His parents divorced.) How can somebody do a bad thing like this with a six-year old boy? HOW? Not to mention with his own child? RDJ was a drug user, alcoholist, had mental diseases, divorced once and was in prison for years. He was in rehab for years also, tried it million times. He tried many religions also: Krishna, Christianity, Buddhism and basicly he is a Jew. He was an addict for nearly 30 years. Sad, reallly really sad. He could be a really good person, and he became a wreck. He quited drug using and alcoholism in 2004 after meeting his second wife. He says yoga and his wife helped him to survive. He has 2 children, one from the former relationship, and one from his new marriage. Now, he is a Buddhist Jew (how can that be?), so in one word, he is a great seeker. I feel sorry for this man, because like Iron Man: he has everything but he has nothing. so sad. But, he is getting better in acting, so it's a hopeful thing. :) I think I will write him on my pray for list, he needs it really much. (This list is a very long list....)

The last person is Tom Hiddleston, who is mainly well known from the Avengers and Thor. He played Loki, the main villain in these films. He is a real British. He is a real British, and he is a real British. If you have stereotypes of the Britts like they are speaking properly, well-educated, keep distance, drinking too much tea, crazy and impersonal sometimes. That's all true for Tom Hiddlestone. He is the man of stereotypes. Of Brittish stereotypes. His mentor was Kenneth Branagh (who is also a stereotype :D) as in Hungary we would say: "Könnyen üdvözül az, kinek Krisztus a barátja." Anyway, I think it did not happen accidently that KB became the mentor. He is a professional, so he must know who has talent, and who has not. So, Mr. Hiddleston is a talented British guy. If I were a real fan at the age of 16, for eg. I would write him a fan letter, that I like his accent. :D But I'm not a fan and much older than 16. In the next post I will write my fictive letter. To have some fun. Have some "fan-fun". :D    

Maa kallis isien... 1

Voltam Finnországban. Nem is egyszer. Ráadásul ingyen.
Szóval voltam kint, kint éltem egy kicsit. Meg tanultam. Egyetemen. Mert az nekem jó. Meg úgy látszik a finneknek is jó volt, mert ezért nekem ők pénzt adtak, hogy ott voltam. Ezért mondom azt, hogy az nem kifogás, hogy szegény vagyok, nem megyek sehová. Mert én tényleg szegény vagyok, aztán mégis bejártam fél Európát, éltem külföldön stb. Aki szegény, legyen kreatív. No meg dolgozzon és imádkozzon keményen. Meglesz az eredménye. :)
Kalandosan jutottam ki Eszterrel, akit az út során ismertem meg. Együtt csöveztünk egy éjszakát Helsinkiben. Hát ezt is elmondhatom magamról, hogy csöveztem Finnországban. :D (A luxus utak UNALMASAK. Csak felszállsz a gépre, leszállsz, körbe ugrálnak, feneked alá tolják a kocsit, a hotelszobát, az ágyat. Lógatod a lábad a kényelemben, majd perkálsz. Sokat. Ez az unalmas. Mégis sokan ezt választják, már akik megtehetik.Szerencsére nekem jó indokom, hogy csóró vagyok, ergo nem megyek luxus útra. Halálra is unnám magamat, én azt hiszem. :D )Én nem így utazom. Én a kihívásokat keresem. Mint például csövezni egy buggyant ország Nyugatijánál. Ne higgyék a kedves hazaiak, hogy Finnországban kolbászból van a kerítés, és mindenki tárt ajtók mellett él, mert akkora fene jó a közbiztonság. Elárulom, Helsinki is csak ugyanolyan, mint a többi nagyváros. Kevésbe zsúfolt, mint mondjuk Madrid, vagy Budapest, de ugyanolyan koszos, teli van koldussal, éjszakai részegekkel, rendbontókkal, és rengeteg szeméttel. Finnországban is élnek szegény emberek, bűnözők és mindenféle olyanok, akik Budapesten is. Ott is lehet kéregetőkbe, szemétben turkálókba, és hasonló elemekbe botlani. Nincs kolbászból a kerítés. Ezt csak azok képzelik, akik még sosem jártak ott. Na, pl. ezért érdemes Suomiban csövelni egy kicsit. Hogy az ember meglássa azt is, amit a turistáknak nem szokás mutogatni. Szóval hármasban elcsöveltük az éjszakát helsinkiben: Eszter, én és Aleksis Kivi, aki elég mereven viselkedett végig. :D Vele készült vagy 50 kép. A végére már nagyon untuk. De, elkaptuk a hajnali vonatot, és elindultunk a sarkkörhöz.  Az északihoz.

(Persze elbúcsúztunk Kivitől, mert nem akartuk magunkkal vinni. Fura is lett volna, mert elég súlyos egyéniség. :) )Laza 6 óra múlva már Lappföld szélénél voltunk, a tengerparton, és a helyi tori poliisivel feledtettük Kivi iránt érzett bánatunkat. :) A tömegközlekedés nem csak Magyarországon drága, hanem Finnoszágban is. Sőt, egész olcsónak tűnik most már a magyar tömegközlekedés, mint a finn. Volt pofájuk 70 eurót elkérni egy jegyért! 70 eurót! Eszterrel nagyon nem akartuk kifizetni, mert ő lejben számolt, én meg forintban, és arra jutottunk, hogy ez így igen sok lesz, ha visszafele is vonatozni akarunk. De szerencsére hajnalban nincsenek pénztárak, és csak a vonaton kellett megvennünk a jegyet. Ahol is összeakadtunk két cseh sráccal, akik szintén a mi egyetemünkre jöttek tanulni, de ők Erasmusszal. Az pénzeseknek van, nem a magamfajtának.Négyesben aludtunk a vonaton: mindenki elfoglalt két széket. Mikor megjelent a kalauz elég kómásan kerestük elő a pénzt. A csehek frissebbek voltak, és kapták a diákot meg a mindent, és mondták, hogy nekik diákjegy lesz. (Ott is 50 százalékos a diákjegy). Eszterrel felcsillant a szemünk, hogy nohát mi is diákok vagyunk, nekünk is jár a kedvezmény. A bácsi meg kérte az igazolást a finn egyetemtől, hogy mi kint tanulunk, mint teljes jogú diákok. Na, ilyen papírunk nem volt. De azt kiszúrtuk, hogy a bácsi nem beszél angolul. Mi meg nem nagyon akartunk finnül, és csak az international student cardunkat mutogattuk, hogy hát itt a diák, amit kért, most mi baja van. Úgyhogy bőszen magyaráztunk neki először angolul, aztán magyarul... hátha úgy jobban érti... :D, hogy mi is diákok vagyunk, mi is diákok vagyunk. Végül a bácsi föladta, reggel hatkor neki sem volt kedve külföldiekkel vitázni, így nekünk is diákjegyet adott. Nyertünk 35 Eurót. Ami jó, mert nálam összesen volt 50, így kellemetlen lett volna, ha valahol a finn pusztaság közepén kidobnak a vonatból. Persze, miután elment, a srácok megmutatták, hogy ők milyen diákigazolványt kaptak a finn államtól az Erasmusra. Hát ilyet mi nem kaptunk, ergo nem járt a kedvezmény. Ezt azért sejtettük, hogy nekünk nem jár, mert mi is hallottuk mikor a bácsi mondta, de kitartottunk, hátha mégis. És nyertünk. :D Tanulság: nem kell mindig villogni a nyelvtudással. :D

Aleksis Kivi,  hű társunk, az éjszakában.

Folyt köv.

Hálaadás 1. - Akikre büszkék vagyunk!

Kis iskolás koromban volt egy ilyen tábla a suliban: "akikre büszkék vagyunk..." Az aktuális büszkeség (általában egy Réka nevű lány) volt fényképpel kirakva rá egy hétig. Egyszer én is rákerültem, csak tudnám miért. Talán mert mindig megírtam a házimat. (Akkor még... :D) Szóval biztos valami világmegváltót tehettem, hogy rákerültem. :D
De, most azok az emberek jönnek, és ez egy hálaadós sorozat első része, akikre nagyon büszke vagyok, és hálás vagyok, mert ismerhetem őket. (Mindenkire büszke vagyok, de rájuk még egy kicsit büszkébb... :) ) (És most néhány blog szereplőt le is bukltatok itten, nesze neked inkognitó... :P )

Dóra
(P. Dóra)
fotós, grafikus, formatervező, könyvkötő - nagyon kreatív.
Nem kapott több tehetséget, mint az átlag a rajzoláshoz, de a szorgalma ezt a hátrányt legyűrte. És most alkot (és szerintem munkát keres, mert méltatlanul nem becsülik sem a művészeket, sem a szellemi munkát kis hazánkban, sajnos)... Ismeritek a pöttyös bonbont? És a Kaiser termékeket? (felvágott, májkrém, stb.) Mantaro kávé? Na, pl ezekben az ő keze is benne van. Mármint a csomagolás megtervezésében. Néhány munkája: http://www.behance.net/porah

Laci
(Zs. László)
történész, angol-történelem szakos tanár, kutató
Így első hallásra nem tűnik nagy számnak. Tanár? Höh! pedig, kb megszámlálhatatlanul sok nyelven beszél (kb 10) latin, angol, német, spanyol, olasz, török, meg még vagy 5 indián nyelv. Szóval sok. Kanada-kutató, ami Magyarországon furán hangzik, nem is értékelik, de hihetetlenül okos gyerek, amúgy. Néha járja a világot. És amilyen okos, olyan szerény. Tnaárnak is jó, az élet általában szivatja, de ez csak a jó szíve miatt van. Én azt mondanám neki: hogy a moly essen belé, hogy egy éve hajkurászom és tojik válaszolni, valamint TÖBB ÖNBIZALOM, és semmi de! Komolyan. Mert nagyot ugrok, ha mérges vagyok. (Laci 2 méter körüli magassággal bír, nem mellesleg) Itten beszél épp valamiről: http://www.youtube.com/watch?v=ntEZGhu14Zs

Emőke
(Baráth Emőke)
operaénekes

Karrierjéről részleteket itt lehet olvasni. Osztálytársam volt, és nagyon nagyon nagyon büszke vagyok rá. És tudom, hogy ez neki sokat jelent, hogyha az emberek támogatják, plusz Emőke egy szerény ember. Szeretem a szerény embereket. Egyszer elénekelte az osztálynak a Summertime-ot. Kb olyan csend volt, hogy azt hitte nem teszett nekünk, pedig a csend a legnagyobb taps.

Attila bá'
(Dr. Hegedűs Attila)
nyelvész

Most nem azért mert rókabéka, avagy békaróka és elfogultságilag, de nagyon büszke vagyok Attila bá'ra. Persze, tanított az egyetem engem is, kaptam tőle négyest, és be lettem mószerolva, hogy ejj, de romolok, de romlok. El vagyok züllve, pedig egy finnugrásznak ilyet nem szabad. Nem tudni, hogy mi történt a szóbelseji bilabiálisokkal az ómagyar kor első harmadában? Szégyen! :D Még a wikin is fönt van :D



Kata
(S. Kata)

A ferences lelkület egyszer még celebbé teszi, vagy ciszterci nővérré. Stoppos Katát Madridból ismerem. Van egy stílusa, amit meg kell szokni, de egy nagyon művelt, nagyon intelligens, hihetetlenül hívő lány. Respect. 





Andris

(Németh András)
népzenész
A legrosszabb subadumájú egyén, akit ismerek. Komolyan. Olyan átlátszó dumával jön elő, amúgy meg egy igazi suttyó. De én hiszem, hogy belül azért Andris is jó ember. Meg azért ez néha kiderült róla, csak szereti  eltitkolni, mert azt hiszi, hogy mindenki elől el lehet. Pedig ő is egy olyan ember, akinek minden kiül az arcára.:D De nem szereti a halat, és ez jó ízlésre is vall. :D A nevét többek között ezeken az oldalakon lehet megtalálni: itt és itt.



Anettka
(Gera Anita)

Csak Berci hívja Anettkának, ergo mi is így hívtuk. :) Nagyon tehetséges táncos, és olyan ritmusérzéke van, hogy hanyatt esel. (...tapsolj háromra! :D) Amúgy meg egy igazi jófej. :) Most kapott valami díjat. :)  Amúgy nem mellesleg aranygöngyös is. Szóval van itt tehetség dögivel. :) http://fidelio.hu/tanc/hirek/a_tanc_vilagnapjanak_dijazottjai




.. és végül, de nem utolsó sorban
Bandi
(M. András)
szociológus, tudományos segédmunkatárs
Őt nem kell bemutatni. Elég, ha az érdeklődők a Bandi címkére kattintanak. :) Sokat nem írok, mert a végén még azt hiszi, hogy büszke vagyok rá, pedig csak úgy ideírtam a nevét, hogy legyen valami záró név is itten... :D Amúgy ő is egy szerény ember, pedig rohadt okos. Szerencséje van, hogy szereti az Isten, különben nem itt írogatnék róla. :) Másik jó tulajdonsága, hogy szorgalma is van, ami nekem sosem volt. Szóval tehetség és szorgalom, na pl. ez kell egy tudományos embernek, akiket a művészekhez hasonlóan szintén nem értékel a magyarság. Sajnos. :P 


Szóval hálás vagyok a Jó Istennek értük. Persze, büszke vagyok én majdnem minden ismerősömre, hiába a jó társaságba keveredni kell. :D Én a lúzer, mint írtam, szóval én csak örülhetek, hoyg ilyen egyének szóba állnak velem is. :)

Folyt köv. :)

Jó filmek

Kell már egy ilyen, mert még azt hiszik, hogy azért, mert nincs tévénk, már rögtön el vagyok maradva... pedig nem.

Szóval néhány jó film:

And the "Good Film Award" winners are:

Gondolkodós kategória

A Faun labirintusa  (El Laberinto del Fauno/Pan's Labyrint, 2006)  mexikói-spanyol-amerikai fantasztikus thriller  
r. G. Del Toro, fsz. Ivana Baguero

Izgalmas, fordulatos, gondolkodós. Jók a képek. És még mondanivalója is van. :) A thriller ne riasszon senkit. Nem mászkál benne késes gyilkos... :) Persze van benne ijesztő, de az is fantázia inkább. :)
Hova menekülhet egy gyerek a megpróbáltatások elől?

Madárszabadító, felhő, szél (2006) magyar filmdráma 
r. Szaladják István, fsz. Robert Ovakimjan

Magyar. Minden látszat ellenére. Ugyanis magyarul egy árva hang sincs benne, mert végig oroszul folyik  a diskurzus (de van hozzá felirat). Lassú, nyugodt, elmélkedős film. Türelmetlenek ne nézzék meg.
Bolond-e, aki máshogy él?

Hét élet (Seven Pounds, 2008) amerikai filmdráma 

r.: Gabriele Muccino, fsz. Will Smith

Érdekes, fordulatos. Nekem tetszett, hogy fokozatosan derült fény a cselekményre. :) Jó. Vígjátékot, akciót keresők: ne ezt válasszák. Amolyan továbbgondolós, "mi lett volna ha" film. 

Mindent jóvá lehet-e tenni?

Elina (Elina - Som om jag inte fanns / Nakymätön Elina, 2002) svéd-finn filmdráma

r. Kalus Härö, fsz. Natalie Minnevik

A legjobb eredeti nyelven megnézni, mert akkor átjön a mondanivaló meg a szerkesztés és a nyelvvel való játék. Ezt a szinkron/felirat nem tudja visszaadni. Ergo vagyunk Magyarországon vagy 50-en, akik tudják értékelni az Elinát, mármint olyanok, akik értik mind a két nyelvet. :) Egyik kedvenc filmem. 

Egy film a kirekesztettségről.

A szavak titkos élete (The secret life of words, 2005) spanyol filmdráma

r. Isabel Coixet, fsz. Sarah Polley, Tim Robbins

Nagyon jó. Nem beszélnek benne túl sokat, kicsit nyomasztó is, de nekem nagyon tetszett. Értékes film. Elmélkedős. Nem annyira a vége, mint a cselekmény maga. Mármint, amennyiben cselekménynek lehet nevezni a film közepét. :) 

Egy film a megbocsátásról.

A hercegnő (Prinsessa, 2010) finn filmdráma

r. Arto Halonen fsz. Katja Kukkola

Végre egy jó finn film. Nem sok van belőle, ami tényleg élvezhető. Az Aurismäki filmek túl hosszúak, túl lassúak, a Kalteva torni-féle meg na, hagyjuk. A Saippuaprinssikről és egyéb kritikán aluli alkotásokról nem is beszélve. De ez jó. Végre egy jó. Arról szól, hogy hogyan kellene és hogyan lehet élni.

A mások élete (Das Leben der Anderen, 2006) német filmdráma

r. Florian Henckel von Donnersmarck f.sz..: Ulrich Mühe, Sebastian Koch

Nem sok jó német filmet ismerek. Lehet, hogy vannak, csak Magyarország nem vevő rájuk. Ez viszont végre nem egy krimi vagy romantikus sorozat. 

Mit jelent jónak lenni? Erről szól a film. 

A szív bajnokai (The blind side, 2009) amerikai életrajzi dráma

r. John Lee Hancock f.sz. Sandra Bullock, Quinton Aaron

Film a szeretetről. 

Vígjáték kategória

Én személy szerint nagyon utálom a tucat-amerikai,  alpári, nulla vígjátékokat, amik inkább gusztustalanok és szánalmasak. Szerintem ezek egyáltalán nem viccesek. Egy vígjátékban legyen humor: jó humor. A WC-poénok meg mindenféle szexuális tartalmú viccek önmagukban nem humorosak. Az nem elég egy vígjátékhoz, hogy teleszórom ilyenekkel a filmet, és már vígan vagyunk. 

Szóval jó vígjátékok jönnek:

Kiskakukk (Kukushka, 2002) orosz filmdráma

r. Alexandr Rogozhkin, fsz. Anni-Christina Juuso, Ville Haapasalo, Viktor Bychkov

A dráma megjelölés ne ijesszen el senkit. Igenis jó és vicces film. Persze, nem olyanoknak, akik az Amerikai pite és más hasonló filmek magasröptű poénjain edzették magukat, hanem olyanoknak, kik ennél azért magasabb színvonalra vágynak. Az első 20 perc után azt gondolja az ember, hogy terápiás, mivel nem beszél benne senki, és a cselekmény is hihetetlen lassú. Amúgy az egész film elég nyugodt, nem pörögnek benne  a poénok. De pont ettől jó és bájos. Eredeti nyelven élvezhető a leginkább. És ismét szűk kör, aki megengedheti ezt magának. Talán még 50 sincs, mert finn-lapp-orosz nyelvű. Szerintem nem norvég lapp, bár aki rendesen beszéli a sápmegillit az simán értheti. Talán svéd vagy kolta, esetleg valami más keleti nyelvjárás. Azért a felirat sokat segít. :) 

Spoiler:

"Veikko: Minun sotani on loppunut. Ymmäratkö? Minun sotani on loppunut. Leo Tolstoy: Sota ja Rauha

Ivan: Но, давай стрел... стреляйте, сволочью! 

Veikko: Leo Tolstoy: Sota ja rauha, Leo Tolstoy: seis sota, vain rauha... Ymmärätkö?

Ivan: Uhum. Понимаю. 'повторно фашистские. (...)

Veikko: Minä en ole fasisti. Minä olen suomalainen, suomalainen, Suomi, ymmärätkö? Minä olen oppiskelut Tukholmassa Yliopistossa. Minä en halunut sotia. Sä olet idiotti. Feodor Dostojevski: Idiotti. Sinä idiotti. Ymmärrätkö Feodor Dostojevski: Idiotti, i-di-o-tti..."

(Az orosz nyelvtani hibákért felelősséget nem vállalok. Aki ügyes, írja le hallás után rendesen a filmből, nekem ennyire futotta. :) )  

Amúgy ez az egyik legjobb rész. Meg az eleje, mikor bemutatkoznak. :D A többi is jó. :) Érdemes megfigyelni a nevet, hogy kivel csalta meg Ivánt az asszony. :D

Sok hűhó semmiért (Much Ado About Nothing, 1993) angol-amerikai romantikus vígjáték

r. Kenneth Branagh, f.sz. Kenneth Branagh, Emma Thompson

Akik szeretik Shakesepare-t... azok ismerik Kenneth Branagh filmjeit. Előszeretettel filmesítette meg Shakespeare klasszikusait. Ez egy jó földolgozás. Egy dolgot nem tudok benne megemészteni: Don Pedro fekete! Ez annyira nem passzol bele a drámába: ahol és amikor játszódik. D. Washington tényleg jó színész, de nem őt kellett volna választani erre a szerepre, szimplán rasszista alapon: mert Shakespeare korában a mórok nem igazán kaptak nemesi rangot, nagyon ritka volt, ha egy fekete meg tudott gazdagodni. Inkább szolgaként vagy más munkásként éltek Európában, és viszonylag kevesen. Az, hogy a herceg fekete, szerintem rossz döntés volt. De a színészi teljesítményével nincs baj, csak nem passzol a korba. :)

Spoiler:

(Nagyon bravúros a magyar filmbeli fordítás. Mivel a filmben majdnem mindig ragaszkodnak az eredetihez, mármint az angol nyelvűek, de a magyaroknak a szinkron miatt, meg kellett változtatni a szöveget némiképp. De nagyon zseniális lett, komolyan, néha még jobb, mint maga az eredeti fordítás. :) ) 

"Beatrice: Csodálom, hogy most is jár a szád, Signor Benedek...amikor nem figyel rád senki sem. 

Benedek: Oh, a megtestesült utálat... szoknyában! Hát kegyed még él?

Beatrice: Elhunyhat-e egyáltalán az utálat, amikor olyan tápot kap, mint Signor Benedek? Hisz az imádat itt utálattá változik, uraságod bűvkörében.

Benedek: Hát így változik az imádat? De az biztos, hogy minden hölgy imád, kegyedet kivéve. S bár volna szívemben kőszív helyett hőszív, mert engem nem érdekelnek.

Beatrice: Ez szolgál minden nő örömére, különben folyton nyaggatná őket egy veszett nőbolond. Hála Istennek, és hideg véremnek, ebben megegyeztünk. Ha a kutyám varjút ugat, szívessebben hallom, mintha nekem szerelmet vallanak. 

Benedek: Isten tartsa meg ezt a hajlandóságát, így pár úrfi megmenekülhet attól, hogy orcáját összekarmolja. 

Beatrice: A karmolástól sem lehetnek csúfabbak, ha olyanok, mint uraságod. 

Benedek: Add a nyelvedet a papagájomnak! 

Beatrice: Jobban is járna, mint a tieddel, az biztos!

Benedek: Bár a lovam bírná úgy, mint a nyelved! Maradj Isten hírével, én most már végeztem.

Beatrice: A lovad mindig elfarol a végén." 

Taxi (Taxi, 1998) francia akció-vígjáték

r.: Gerard Pirés, fsz. Samy Naceri, Fréderic Diefenthal

Akciónak akciós, nem az a szelíd, visszafogott vígjáték, de jó benne a szöveg: a karakterek megjelenítése, a párbeszédek. Maga a történet is kreatív. A többi része túlhajtott gagyi. De az első, az még jó. :) Mondjuk Marseille-t vagy nagyon elvarázsolták, vagy marhára nem jól figyeltem meg mikor ott jártam, mert hogy egyes jelenetek helyszíne nagyon nem a tengerparti várost idézik. (Mivel anno eltévedtem Marseilleben, könnyen lehet, hogy az utóbbi az igaz... :) )

Spoiler: 

Damien: "Szia Bumburnyák! Kaparsz? Asszed te vagy a Schumacher? Feszítesz, mintha te hugyoztad volna a Golf-áramot. Mi ez a két go-kart? Csak nem Mercedes? Azannya! Már verdákat is gyártanak?" 

Lesz ez még így se! (As good as it gets, 1997) amerikai romantikus vígjáték

r. James L. Brooks fsz. Jack Nicholson, Helen Hunt, Greg Kinnear

Romantikus, de nem a klasszikus értelemben vett romantikus vígjáték. Alapvetően szeretem Jack Nicholson filmjeit. Nem mindet, de azért vannak neki jók. Ez is egy olyan. A legjobb jelenet, mikor Melvin bemutatja Carolt és Simont egymásnak. Szerintem mindenki, aki látta, tudja miről beszélek. :) 

Spoiler:

"Frank: Sajnálom, hogy nem tudlak elvinni.

Simon: Hát még én, Frank.

Frank: Ölelj át! Minden rendbe fog jönni, meglátod.

Simon: Remélem. 

Melvin: Utolsó csók! Használd ki, mert néhány napig nuku puszi. 

Carol: Jó napot! Hello!

Melvin: Jó napot! Köszönöm, hogy pontosan jött. 

Carol (Simonhoz): Hello!

Melvin: Oháooo. Carol, a pincérnő, Simon, a buzi. "

Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail, 1975) angol vígjáték

r. Terry Gilliam, Terry Jones, fsz. Graham Chapman, John Cleese, Eric Idle, Michael Pallin, Terry Jones, Terry Gilliam

A klasszikus. Nagyon nagy film. Kell hozzá egy kissé lefáradt agy, meg ráhangolódottság, de messze jobb, mint sok amerikai semmi. :)

Spoiler:

"Király: Egy szép napon ez itt mind a tiéd lesz , fiam!

Herbert: A függöny?

Király: Nem a függöny, hülye kölyök, hanem amit itt látsz: a hegyek, a völgyek.. meg mind az, ami a képhez tartozik, egykor a királyságod lesz. 

Herbert: De anyám...

Király: Apám, apád vagyok

Herbert: De apám, értsd meg, ez nekem nem kell.

Király: Ide hallgass az egész királyság az én művem. Amikor nekikezdtem, mindenütt csak mocsár volt- mondta is a többi király: a bolond épít ide várat... én mégis felépítettem, hogy megmutassam nekik... de elnyelte a mocsár... tehát építettem újat... az is elsüllyedt. Építettem egy harmadikat: az leégett, összedűlt és aztán süllyedt el, de a negyedik, az megmaradt. Ez az, ami majd a tiéd lesz fiam, a legerősebb vár közel s távolban.   

Herbert: De nekem akkor sem kell, apám. Én inkább...

Király: Inkább mit?

Herbert: Én ikább.... folyton dalolnék...

Király: Állj! Áljjanak le! Addig ugyan nem, míg én itt vagyok! Nézd fiam, 20 perc múlva elveszel egy lányt, akinek az apja a legnagyobb földbirtokos egész Britanniában. 

Herbert: Én nem akarok földet apám.

Király: Árgh! No nézd, Abis...

Herbert: Herbert.

Király: Herbert. Egy mocsár tetején élünk, szükségünk van szilárd földre!" 

Zimmer Feri (1998) magyar vígjáték

r. Tímár Péter, f.sz. Reviczky Gábor

Egy nagyon jó vígjáték. Kár, hogy csináltak belőle második részt, nem kellett volna. Ez így jó, kerek, egész.

Spoiler:

"Feri: Szóval elmegy anyád az Amerikába csavarogni, tégedet meg leparkol itt nekünk. Hát, persze. Miért ne? Matyóturné, a mázlista. Tud hímezni a Teréz, nem azt mondom, hogy nem tud. A nagynénéd meg nem tud. Ha tudna, most ő menne, én meg mennék vele. De az még egy zoknit se. Hogy nem nyaralni vagy itt, azt tudod, mi? Én nem vagyonk ilyen rokonellátó balek. Érted? Mi élire rakjuk a forintot! Dollárt hoz anyád?

Peti: Annyi dollárt hoz a mama, hogy három bőröndöt vitt magával tök üresen.

Feri: Na, majd Feri bátyád átváltja. Hanem idefigyelj, erről aztán nehogy karattyolj a barátaidnak, ezen a környéken csak ellenség van. Én néha még magamban sem bízok... Rózsi! Rózsika! Hol a büdös francban vagy? Gyere már ide!

Rózsi: Tessék, apuka.

Feri: Hát mért kell nekem teletorokból üvöltöznöm utánad órákig mikor mindjárt itt az első turnus? Gyere ide kislányom, elmagyarázom ezt a szart. Vannak itt fogások. Látod ezt a kis szűrő bizbaszt?  Ez itt, ez egy betét: takarékbetét. Ezzel pontosan két kanál kávét spórolunk. Ezt ki nem veszed soha, érted: soha.. csak ha ellenőrzés van. (Petihez) Te meg mit ácsorogsz itt? Keresd meg Velma nénédet! (Rózsinak tovább) Most figyelj: a kávé ebben a dobozban a jobb oldaliban, a balban föld. Nem felcserélni!

Rózsi: Föld. De apuska milyen föld?

Feri: Szülőföld a kertből, ne zavarj össze!" 

10 dolog, amit utálok benned (10 things I Hate About You, 1999) amerikai vígjáték

r. Gil Junger, fsz. Heath Ledger, Julia Stiles, Joseph Gordon-Levitt

A Shakespeare-földolgozások amerikai módra rendszerint borzalmasak szoktak lenni. De ez egy aranyos film. Viszonylag kevés alpáriság van benne, annak ellenére, hogy "tinifilm", és van benne ötlet. Legjobban Larry Millert bírom benne, de Heath Ledger is nagyot alakított. Hiába, a jók néha korán halnak. :P (Azt meg meg se említsük, hogy Robin pajtás ifjúkorában még a névtelenségből bukkant föl a filmben, most meg már önálló filmjei vannak... - és itt most utaltam egy másik filmre és egy másik Shakespeare-darabra egyszerre, mekkora jó vagyok. :) )   

Spoiler:

"Joey: Én is szeretem a kacsát...

Patrick: Ismerlek?

Joey: Nézz csak oda!  

Patrick: Ki az? 

Joey: A neve Kat Stratford. Hívd el randira!

Patrick: Egyéb kívánság?

Joey: Nézd, az a helyzet, hogy fel akarom csípni Kat húgát. De az apjuk kitalálta, hogy Bianca csak akkor randizhat, ha Kat is...

Patrick: Megható történet. Tényleg az. De nem érdekel. 

Joey: Akkor sem érdekelne, ha kárpótolnálak a fáradtságodért?

Patrick: Fizetnél, hogy randizzak vele?

Joey: Uhum.

Patrick: Mennyit?  

Joey: Egy huszast.... sziszz... legyen 30.

Patrick: Gondoljuk végig. Elviszem moziba, az 15. Veszek popcornt, az már 53. Biztos akar majd mazsolás drazsét is, úgyhogy a végösszeg 75 dollár. 

Joey: Nem fogok alkudozni. Vállalod vagy sem, buckalakó?

Patrick: Legyen 50 dolcsi, zsebstallone. 

(...)

Patrick: Hello, kislány. Hogy vagy?

Kat: Bűzlök az izzadtságtól, és te?

Patrick: Hónaljszagra gyűlnek a srácok?

Kat: Igyekszik az ember. Te is elkábultál, úgyhogy a módszer működik. Életem értelmet nyert.

Patrick: Pénteken érted megyek.

Kat: Oh, persze. Pénteken. Jó. 

Patrick: Hidd el, olyan estéd lesz, amilyen még sose volt. 

Kat: Kirabolunk egy gyorséttermet? Tudod egyáltalán a nevemet?

Patrick: Többet tudok, mint hinnéd.

Kat: Kétlem, erősen kétlem. "

Amúgy a filmben a fordítás nagyon zseniális, az eredeti szöveg a kanyarban sincs a magyarhoz képest. :)    

Csinibaba (1997) magyar vígjáték

r. Tímár Péter, fsz. Gálvölgyi János

A klasszikus és utánozhatatlan Csinibaba. Az egyik legjobb magyar film, de tényleg. Nagy kedvenc. :) 

"Attila: Pista bácsi, Helsinki az nyugat-e?

Misi: Nyugat.

Pista: Már mér vágod ezt ilyen hirtelen rá, Misi bátyám? Szerintem inkább észak-nyugat. 

Misi: Kelet-nyugati, ott van fönt. Baráti. 

Sándor: Felebaráti. Helsinki északon van. 

Rendész: Fiacskám, mért nem vagy az üzemi étkezdében? Palacsinta van.

Attila: Nincs tikettem. 

Rendész: Szereted a palacsintát?

Attila: uhum

Rendész: Gyere, én értelek. Látom, megérintett a politika. Helyes. Helsinki? Momentán még, még nyugat... de már komp jár át Leningrádba. 

Attila: Akkor kösz." 

   

Addams Family 2. (Addams Family Values, 1993) amerikai vígjáték

r. Barry Sonnenfield, fsz. Anjelica Huston, Raúl Julia, Christopher Lloyd, Christina Ricci

Miért pont a második rész? Mert ebben van kiemelve Wednesday karaktere. Nagyon szeretem a szarkazmust, amivel beszél, jók a szövegei. Kicsit saját magamra emlékeztet ennyi idős koromban. Kb. én is ennyire szerettem egy-két tábort, ahová el lettem küldve. :D Teljesen tudok azonosulni a figurával. Nem mellesleg Christina Ricci nagyot alakít a filmben, az is tény. (Azt meg sem említve, hogy az itt Joelt alakító David Krumholtz később feltűnik a 10 dologban is, illetőleg a Gyilkos számok sorozat főszereplője lesz.) 

Spoiler: 

Wednesday és Joel Fenster és Debbie esküvőjéről beszélgetnek:

"Wednesday: Az esküvőn [Debbie] fehérben akar lenni.

Joel: Miért? Röntgen-orvos?

Wednesday: Nem, a dada."

Wednesday kezébe keveredik a menyasszonyi csokor. 

"Joel: Na, tessék, most férjhez kell menned.

Wednesday: Nem kötelező.

Egy banya: Trampli." 

Oscar (Oscar, 1991) amerikai vígjáték

r. John Landis, fsz. Sylvester Stallone

Egy színházi darab remek földolgozása: a karakterek, a színészek, a párbeszédek. Hihetetlen. És a zene sem rossz hozzá. :) 

Spoiler:

"Aldo: Böhöm Lajcsi is így végezte, szörnyű halált halt. 25 éves volt. 

Anthony: Én is annyi vagyok. Hogy történt?

Aldo: Ráléptek az ujjaira...

Anthony: És belehalt?

Aldo: Bele, pedig nagyon kapaszkodott az ablakpárkányba." 

Sofőrlecke (Driving Lessons, 2006) angol filmdráma

r. Jeremy Brock, fsz. Julie Walters, Rupert Grint

Nem vagyok hanyatt esve Rupert Grint színészi teljesítményétől: sem a HP-ban, sem másutt, de ez egy neki való film. :) (Gyereknek nagyon kis cuki volt, de minden jónak vége szakad egyszer...) Dráma? Igen. De Julie Walters szövege (angolul az igazi) és Rupert Grint mamlaszsága (szintén eredeti nyelven érdemes, ugyanis nem artikulál rendesen, ami némiképp nehezíti a megértést, de teljesen passzol a karakterhez... és ahogy fejlődik a kifejező készsége a gyereknek, úgy fejlődik maga a karakter is...) rengeteg vidám percet tud szerezni. Nem az a végig sírva röhögünk vígjáték, de nagyon jó, az tény. :) 

Itt kedvencem a buszos jelenet. Majd leírom egyszer. :)

Animációs filmek, mesék kategória

Szerintem nem szégyen, ha egy felnőtt szereti a jó meséket. Felnőttként az ember az animációs filmeket másként értékeli, mint egy gyerek. Egy gyereknek gyakran szinte mindegy, csak színes legyen. Nekem viszont nem mindegy, hogy a gyerekem mit néz: alpári marhaságot, aminek semmi értelme (pl. Spongyabob) vagy valamit, ami esetleg tényleg élvezhető és még valami pozitívat tanít is a gyereknek.  

Chihiro Szellemországban (Sen to Chihiro no kamikakushi, 2001) japán rajzfilm

r. Hayao Miyazaki

Nagyon aranyos, kedves és fantáziadús történet. Persze, nagyon japán: a sajátos mondavilágával, ábrázolásmódjával, hitvilágával. Mondjuk túl kis gyerekeknek félelmetes lehet, csak olyan idős kortól engedném nézni, ahol már különbséget tud tenni a valóság és a mese közt gyerek, nyitott más kultúrák megismerésére és képes önálló véleményt is formálni. Szóval 12 alatt semmiképp. :) 

Ludas Matyi (1979) magyar rajzfilm

r. Dargay Attila

Klasszikus. Mindenkinek, mindenhol, mindig. Nagyon jó. Eredeti humora van, a figurák is nagyon jók. Az én kedvencem Vajákos Biri. :) 

Vuk (1981) magyar rajzfilm

r. Dargay Attila

Klasszikus. Nem a kettes, mert az egy SZÉGYEN. Az első és eredeti Vuk rajzfilm (sorozat). Az a valami. 

Szaffi (1984) magyar rajzfilm

r. Dargay Attila

Nincs mit írni róla. Szimplán jó. Nem annyira, mint a Vuk és a Ludas Matyi, de itt elfér. :) 

A halott menyasszony (Corpse Bride, 2005)

r. Tim Burton

Jó, 12 év alatt ijesztő. De nem rossz. Vicces, sajátságos Tim Burton-humorral és világgal. :)

A Vándorló Palota (Hauru no ugoku shiro, 2004) japán rajzfilm

r. Hayao Miyazaki

 Ez is az a mese, ami nem mese. 12 éven aluliaknak nem ajánlott. Amúgy jó, csak van benne háborús rész. 

Nekem a kedvencem a Calcifer. :) Vé olvasta a könyvet is. Nem hasonlít. Ez jobb. :) Állítólag. :) 

Így neveld a sárkányodat (How to train your dragon, 2010) amerikai animációs film

r. Chris Sanders, Dean Deblois

Nagyon aranyos, jópofa mese. Figyeltek benne a skandináv hitvilágra is, hellyel-közzel egész jól. 

Szörny Rt. (Monsters Inc., 2001) amerikai animációs film 

r. Pete Docter

A kedvencem benne Boo. A legjobb, komolyan. Nagyon cuki. :))))

Fel! (Up!, 2009) amerikai animációs film

r. Pete Docter, Bob Peterson

Ez egy igen aranyos, és nagyon megható történet. Én sírtam az elején, de tényleg. :)

Kategórián kívüliek: ez is, az is, de jó

A remény rabjai (The Shawshank Redemption, 1994) amerikai filmdráma

r. Frank Darabont, f.sz. Tim Robbins, Morgan Freeman

Nagyon jó film. Tényleg az. Van benne mondanivaló, elmélkedés, fantázia és ötlet. Nagy kedvenc. :) Mondjuk, aki nem bírja a börtönfilmeket, ne nézze. Van benne verekedős meg mindenféle kemény rész is, de alapvetően egy jó filmmel van dolgunk. 

A bakancslista (The Bucket List, 2007) amerikai film

r. Rob Reiner fsz.: Jack Nicholson, Morgan Freeman

Van mondanivalója, gondolkodós rész, arról, hogy valójában mi teszi teljessé az életet. Nagyon jó kis film. :) 

Halálsoron (The Green Mile, 1999) amerikai fantasztikus thriller

r. Frank Darabont fsz. Tom Hanks, Michael Clarke Duncan

Kemény film. Író és rendező ugyanaz, mint a Remény rabjainál. Csak ez más műfaj, és keményebb film. De jó. Egyszer érdemes megnézni, ha az embernek vannak hozzá idegei. De jó, nem az az ijesztgetésre rámenő nulla, hanem tényleg jó. 

Ausztrália (Australia, 2008) amerikai-ausztrál romantikus kalandfilm

r. Baz Luhrmann f.sz. Nicole Kidman, Hugh Jackman

Nagyon jó film. Tényleg az. Mikor azt hiszed vége, akkor kiderül, hogy még csak a felén vagyunk túl. Nem az a tipikus romantikus kalandfilm... Még szerencse. :)

Repülő tőrök klánja (Shi mian mai fu, 2004) kínai-hongkongi akciófilm

r.: Yimou Zhang fsz.. Takeshi Kaneshiro, Ziyi Zhang

Nagyon jó film, a régi Kínában játszódik. Roppant fordulatos, semmi sem az, aminek látszik. Nem kifejezetten vidám, de nagyon jó és izgalmas film. A képek pedig nagyon jók benne, szépek, jók a beállítások. 

A király beszéde (The King's Speech, 2010) angol filmdráma

r. Tom Hooper, fsz. Colin Firth, Helena Bonham Carter, Geoffrey Rush 

Csak azt mondanám rá, hogy nem véletlenül kapott Oscar-díjat. Nem véletlenül. Nagyon jó. Felirattal nézendő, mert az az igazi. :) 

A segítség (The Help, 2011) amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma

r. Tate Taylor fsz. Emma Stone, Viola Davis, Octavia Spencer

Nagyon jó. Mit is mondhatnék mást. Van benne társadalomábrázolás, jellemfejlődés, kiteljesedő cselekmény. Mindez jó operatőri munkával. Jó és kész. :)

Vasököl (Real Steel, 2011) amerikai sci-fi akciófilm

r.: Shawn Levy fsz. Hugh Jackman

Annak ellenére, hogy akciófilmnek írják, hát nekem nem ez jutott eszembe róla. Kedves családi film. Nem  nyuszikák énekelgetnek benne, az igaz, de a verekedések nagy százalékában gépek ütik egymást a filmen. Nem folyik a vér, és szexjelenet sincs benne... és még mondanivalója is akad valamennyi. Szóval, tök jó film. :)

Fiú a Marsról (Martian Child, 2007) amerikai vígjáték

r.: Menno Meyjes, f.sz. John Cusack

Hát, az lehet, hogy vígjáték, mert ha úgy vesszük a vígjáték az, aminek jó a vége. És tkp. mondhatjuk, hogy ennek is jó a vége, bizonyos értelemben. Azért nem az kacagós vígjáték, inkább az a gondolkodós. Könnyed családi film, mély tartalommal. Érdemes megnézni. :) 

Amélie csodálatos élete (Le fabuleux destin d'Amélie Poulain, 2001) francia-német romantikus vígjáték

r. Jean-Pierre Jeunet, fsz. Audrey Tautou

Érdekes, jó, sajátságos, francia. :) 

Életrevalók (Intouchables, 2011) francia vígjáték

r. Eric Toledano fsz. Francois Cluzet, Omar Sy

Jó a duma benne, amúgy inkább dráma, de jó. :)

Változó szerelem (Flipped, 2010) amerikai romantikus dráma

r. Rob Reiner, fsz. Madeline Carroll, Callan McAuliffe

Nagyon cuki. Csak ennyit mondanék. 

Persze, nekem is vannak "blockbuster" kedvenceim, mint az X-men, amiről állítom, hogy társadalomkritika, és nekem azért tetszett nagyon. És így is van. Pl. Az X-men Origins: Wolverine, kifejezetten nem tetszett, mert az nem szólt semmiről, csak verekedtek meg jöttek-mentek. Pedig Hugh Jackman játszotta a főszerepet, és mégse. Szóval, lehet nem elhinni, de az X-ment én TÉNYLEG a társadalomkritikája miatt kezdtem nézni. Nem Hugh Jackman miatt, aki amúgy a kedvenc színészem, de azért, mert TUD énekelni, táncolni és játszani, ami sok más színészről nem mondható el, és nem azért, ahogy kinéz vagy nem néz, mert az csak smink és optikai beállítás kérdése, hogy ki, hogy néz ki egy filmen. Ez a lényeg. :) Lásd Robert Downey Junior az Ironmanban. Hát milyen egy szottyadt, öreg fószer az már, és addig sminkelték, még leírhatott 10 évet. :) Tehát, legyen eszenciája a filmnek, vagy legalább legyen szórakoztató, a színész meg legyen tehetséges, ne valami nulla.